112375. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos berendezés

Megjelent, 1935. évi junius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112375. SZÁM. — VJI/d. OSZTÁLY. Fotóelektromos berendezés. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoveii-beu (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi október hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 25-ike. Ismeretesek oly fotoelektromos berendezések, melyek rézelektródát tartalmaznak ós melyeiknél a réz felülete irézoxidullá van átalakítva, még pedig úgy, hogy a réz és 5 a rézoxidul között egyúttal rosszvezető záróréteg létesül. Ez a záróréteg tehát, úgy a rézoxidulelektródával, mint a rézelektródával genétikai vonatkozásban áll. A félvezető rézoxidul elektródához, mely 10 tudvalevőleg belső fotoelektromos érzékenységű, jóvezető anyagú árambevezető szerv fekszik. A különböző rétegeket oly vékonyra készítik, hogy az a fény, amelylyel a berendezést besugározzák, a réz-15 oxidul és a záróréteg közötti határfelületig áthatolhat. A sugarak az ily bereindezésben elektromotoros erőt létesítenek, melynek hatása alatt a rézelektródához ós a réz oxidul elektród a árambevezető szervé-20 hez csatlakozó külső körben mindaddig, amíg a besugárzás tart, elektronáram folyhat. Rézelektródákon kívül használtak más anyagú elektródákat is. Ismeretes pl. oly 25 kivitel, amelynél az egyik elektróda vas és félvezetőnek szelént használnak, amelynél belső fotoelektromos hatás mutatkozik, amikoris ezeket az anyagokat úgy alkalmazzák egymáson, hogy vékony vasszele-30 nid záróréteg létesül. Emellett a szelénréteget oly vékonyra készítik, hogy a hatékony sugarak a szelén és a vasszelenid közötti határt elérik. Te-hát a zárórétéget ebben az esetben is vas és szelén alkotja 35 úgy, hogy a záróréteg mindkét elektródával genétikai vonatkozásbán van. javasolták már rézoxidul tárcsának öly felületi kezelését, amelynél rosszvezető 55 záróréteg létesül. Erre a zárórétegre azután áttetsző aranyfüstöt visznek fel. A záróréteg tehát ebben az esetben is genétikai vonatkozásban áll a félvezető elektródával. E fotoelektromos berendezések félvezető rétegének ellenállása kicsiny a záróréteg ellenállásához képest, míg a fém- 45 elektródák ellenállása gyakorlatilag nulla úgy, hogy a berendezések belső ellenállását lényegileg a záróréteg határozza meg. Az találtuk, hogy ez ismert berendezések belső ellenállása kicsiny, még pedig any- 50 nyira csekély, hogy a változó világításnál létesített pulzáló áramok erősítése nem igen lehetséges. Ha az elektródákra, amint ezt gyakran teszik, kis feszültséget kapcsolunk, a berendezés megvilágítása nélkül is jelentékeny áram (u. n. sötét áram) lép fel. Az ismert berendezések további hátránya, hogy a záróréteg keletkezései a féimelektróda és a félvezető között számos 60 esetben gyakorlatilag ellénőrizhetetlén úgy, hogy egyébként azonos feltételeik mellett készített berendezések között gyakran nagy különbségek mutatkoznak. A találmány szerint oly záróréteg alkal- 65 mazásával, mely a fotoelektromos félvezetővel genetikai vonatkozásban nincs, javulást érünk el, mert azt találtuk, hogy, ha a záróréteg e félvezetőből, vagy ennek segélyével készült, tehát e félvezetővel 70 genétikai vonatkozásban áll, a belső elleiiállás jóval amaz érték alatt marad, mely az áramingadozások jó erősítését lehetővé teszi. Ezenkívül a gyártás is nehezen ren-