112373. lajstromszámú szabadalom • Gyengeáramú akusztikai jelzőberendezés erősáramú egyenáramú hálózatokhoz

Meg-jelent 1935. évi .junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LETRAS 112373. SZÁM. — VII/J. OSZTÁLY. Gyengeáramú akusztikai jelzőberendezés erősáramú egyenáramú hálózatokhoz. Lenkei Andor oki. gépészmérnök Budapest. . Pótszabadalom a 108366. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi junius hó 2-ika. A 108366. sz. törzsszabadalomban olyan gyengeáramú akusztikai jelzőberendezések vannak védelem alá helyezve, melyeknél az egyenáramra szuperponált válta-5 kozóáramú felhullámokait ismert szűrő berendezésekkel kiszűrjük és az így nyert váltiakczóáramú energiával hangszóróhoz hasonló váiltakozóáramú hanggerjesztőt működtetünk. Ez a berendezés minden 10 olyan esetben sikerrel alkalmazható, amikor az egyenáramra szuperponált felhullámok feszültsége elég nagy ahhoz, hogy aránylag kis kondenzátorral már kellő energiát lehessen a:z egyenáramból ki-15 szűrni. Ha azonban az egyenáramra szuperponált felhullámok értéke csekélv, akkor a szekunder áramkörben megfeic'ő ,koudenr zátorral rezonanciát kell létrehozni, hogy 20 a kapott energia elég legyen a hanggerjesztő működtetésére. Mivel azonban az egyenáramú hálózatokban a. felhullámok frequenciája nagy mértékben függ a hálózatot tápláló gépek, 25 illetőleg áramátalakítók, vagy egyenirányítók szerkezeti felépítésétől, melyek közül más időben más és más egységek vannak a hálózatra kapcsolva, a rezonancia jelensége nem minden esetben alkalmaz-30 ható sikerrel. Ezért indokolt a jelzőberendezés oly továbbfejlesztése, mely a működést a véletlentől függetleníti ás a mindenkori sikeres használatot teszi lehetővé. E célból a berendezés lényegét, hogy 35 t. i. a jelzőkészüléket működtető, ill. az ennek működtetésére való nyomógombok vezetékét magában foglaló áramkör az erősáramú hálózattal ne legyen vezető összeköttetésben, változatlanul megtartva. a törzssziabadalom továbbfejlesztése oly ÍO jelzőberendezésekre vonatkozik, melyeiknél az egyenáramra szuperponált fielhullámo kat egyrészt felerősítjük, másrészt csupán a hanggerjesztő vezérlésére használjuk, a tulajdonképpeni energiaforrás azonban 45, most is maga az egyenáramú hálózat, melyből a jelző működése alatt szaggatott egyenáramot fogyasztunk. A találmány szerinti berendezés példaképem foganatosítási alakját a mellékelt 50* rajz 1—2. ábrái szemléltetik. Az 1. ábria szerint az egyenáramra szuperponált felihullámokat az I. erősáramú áramkörből a (Cl) kondenzátor segítségével kiszűrjük és a (T) transzformátor 55, primer tekercselésébe vezetjük. A transzformátor szekunder tekercsére kapcsoljuk a II. áraimkört, mely semmiféle vezetői összeköttetésben sincs az I. erősáramú áramkörrel. Az így kiszűrt nagy frequen- 60 ciájú áriam, a (B) kapcsolók (nyomógombok) bármelyikének zárásakor áthalad egy (S) elektromágnesen, mely előtt a (CD kondenzátor sarkairól legágaztatott III-áramkör vezetői részéit képező (Zl) rugal- 65 mas nyelv van elhelyezve. A (Zl) nyelv rezgésbe jön és szapora kontaktust létesít a (Z2) nyelvvel. Amikor a két nyelv öszszeért, a III. áramkör záródik s a (Cl) kondenzátor az (II) ellenálláson kérésziül 70, kisül, majd újra feltöltődik. A kondenzátor szapora kisülése és újra töltése folytán a (T) transzformátor primer tekercsére adott feszültség, és így induktív módon a szekunder tekercs feszültsége is 75-megnövekszik és pedig ez iitóbbi annyira, hogy a II. áramkörbe kapcsolt (K) hanggerjesztőt minden nehézség nélkül kellő