112364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegáru előállítására
_ 4 _ viszkozitások folytán 750° alatt a devitriíikálódás határozattan lassúbb folyamat, mint a két fázisnak elkülönödése. Kétségtelen, hogy a hőkezelés módja ki-5 fejezetten befolyásolja azoknak a pórusoknak vagy csatornáknak alakját, méretet és számát, amelyekibe az oldható fázis gyűl össze. Ha a hőkezelést túlságosan hosszú időre vagy magasabb hőmérsékre 10 terjesztjük ki, az oldható fázisnak kilugozhatósága megszűnik. Valószínű, hogy ilyenlkor az eredetileg keletkezett csatornákban lévő fázis a csökkentett viszkozitások miatit a felületi feszültségek ha-15 tására cseppekké alakul. Másrészt 500° alatti hőmérsékek hatástalanok, mert ilyen hőmérsékeken a viszkozitások még túlmagasak ahhoz, hogy a kívánt elkülönödést lehetővé tegyék. A legjobb ered-2q niények elérésére kívánatos hőkezelés módját az üvegtárgy előzetes termikus története is befolyásolja. Így pl. 4—6 mmnél vastagabb tárgyak már eredeti kiformázásuk és ezt követő lassú lehűtésük 25 alkalmával bizonyos hőhatásoknak vannak alávetve, úgy hogy az ilyen tárgyak rend, szerint más járulékos hőkezelést igényelnek, mint az olyan vékonyfalú fúvott munkadarabok, melyek formázásuk köz-30 ben aránylag gyorsan hűlnek le. A sav töménysége kifejezetten befolyásolja az oldható fázis kioldásának mérvét. Túlságosan gyenge, vagy túlságosan erős savaik csak lassan nyomulnak a hőkezelt 35 üvegbe. A tapasztalat szerint az oldható fázist leggyorsabban akkor bontjuk el, ha a lúgozó savfürdő hidrogénionkoncentrációja lcb. három normál sósav oldatának felel meg. Az oldható fázis kioldásával lépést tartva a pórusokban lévő üveg helyére savoldat lép. s az ilyen körülmények között fellépő kapilláris erők a réteg duzzadását idézik elő. Mennél jobban halad elő a lugzási, ill. hidrálási művelet, annál vastagabb lesz a duzzasztott réteg, míg a "belső, még savval nem érintkezett üvegréteg vékonyabb lesz és feszültségek lépnek fel benne, melyek repedéseket 59 okozhatnak. Az ilyen hibákat az eredeti , üvegöisszetétel helyes megválasztásával kerülhetjük el. A repedések veszélye különböző típusú árucikkinéi is különböző. A hidrálás vagy lugzás közben fellépő 55 feszültségi minta derékszögű típusú, vagyis a hidráit rétegben majdnem állandó kompresszió hirtelen megfordul és kezeletlen rétegen keresztül irányuló feszültséggé alakul. Ezeknek a hátrányoknak elkerülésére 60 célszerűnek bizonyult a savfürdőt a savkezelési folyamat közben klórammoniummal telítetten tartani. Más sók is alkalmasak azonban arra, hogy a savkezeléskor fellépő duzzadásokból eredő feszültsé- 65 geket mérsékeljék. Meglehet, hogy ezeknek a sóknak a hatása arra vezethető vissza, hogy jelenlétük csökkenti a savoldatban lévő víz töménységét, ami viszont csökkenti a kovasavszerkezet fel- 70 veti vízmennyiségét és az ennek megfelelő duzzadást. Az 1., 2. és 3. ábrákban az X görbe olyan, a következőkben „X" területnek nevezendő területet határol, mely majd- 75 nem mindazokat az üvegösszetételeket magában foglalja, melyeknél a két fázis elkülönödése olyan gyorsan megy végbe, hogy rendszerint már a munkadarabnak az eredeti üvegmasszából való • zoknit 80 módon végzett kiformáláskor fellépő hőhatások elégségesek arra, hogy a fázisok olyan elválását idézze elő, mely a későbbi hidi'álást lehetővé teszi. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett másik 85 Y görbe és az X görbe közötti területet „Y" területnek nevezzük. Az „Y" területen vannak azok az üvegösszetételek, melyek kb. 600°-nál végzett hőkezeléskor két fázisra válnak el s azután hidráiba- 90 tók, ill. lúgozhatok. Alacsonyabb hőmérséknél ez az „lr " terület valamivél nagyobb, ez azonban inkább elméleti, mint gyakorlati jelentőségű, mert az Y görbe közvetlen közelében fekvő összetételű 95 üvegek csak lassan lugozódnak ki s ennek folytán nem nagyon alkalmasak a hidrálási folyamat foganatosítására. A 3. ábrában feltüntetett LisO-B-Os-SiOa-rendszerben úgyszólván mindazok 100 az összetételek, melyek a találmány céljaira egyáltalán tekintetbe jönnek, közvetlenül hidráihatók, ill. savval lúgozhatok anélkül, hogy más hőkezelést kellene alkalmazni, mint amilyenben az 105 üveg az olvadt eredeti üvegmasszából való kiformázásakor már amúgyis részesült. Az alkalmas összetételek a 3. ábrának „X" területén vannak. Ebben a rendszerben neui lévén olyan összetétel, 110 mely a fázisok elkülönödésére külön járulékos hőkezelést igényel, a. 3. ábrán nincs is az 1. és 2. ábra Y görbéjének megfelelő görbe. Az 1., 2. és 3. ábrában a minimális 115
