112343. lajstromszámú szabadalom • Gáztisztító eljárás és berendezés

— 2 — biztosítaná, amikoris a folyadék gőzöket és finom ködöt tartalmazna, azonban a nedvesítés a füst és a köd benső. elosztásától, valamint kapilláris vonzásától fiig•5 gött. A kapilláris vagy felületi vonzást a felületi gázfeszültség késlelteti, még pedig függetlenül a gáz száraz és nedves alkotórészei közötti keveredés bensőségétől. Ezért •10 az eddigi ily berendezéseknél ez a késleltetés a keveréknek hosszabb időtartamú fenntartását tette szükségessé. Az eddigelé szokásos gáztisztítóberendezések nagyjában a következő három osz-15 tályba sorozhatok: dezintegrátorok, centrifugák és mosótoirnyok. A dezintegrátorok a folyadékot finom köddé osztják el és a gázt a köddel felváltva forgó- és helytálló részek révén keverik össze, amelyeken a 20 gáz és a folyadék átvonul. A füstrészecskék egy kis része a berendezés különböző részeivel való közvetlen érintkezés révén nedvesített ugyan, azok nagyobb részénél azonban a nedvesítés teljessége az említett 25 kapilláris érintkezési időtartamtól függött. A centrifugák osztályánál a mosófolyadék megfordított kúpok sorozatának kerületéről aránylag kis sebességgel oszlott W szét, miközben a gázt a folyadékon átvezették és így a folyadékot a gázban tovaragadott füstrészecskékkel összekeverték, azonban nem következett be elegendő felcsapódás arra. hogy a felületi gázfeszült-35 ség megsemmisüljön; a nedvesítés teljessége, a keverék bensősége ellenére, -ez esetben is a kapilláris érintkezési időtartamtól függött. A bármely eddigi mosótoronyban foga-40 natosított gáztisztításnál az eredmény teljesen a gáz, és a mosófolyadék érintkezési időtartamától függött, mely alatt a füstrészecskék nedvesítését és eltávolítását kellett foganatosítani. A felsorolt három osz-45 tály mindegyikéné'] a kivont füstmennyiség tekintetében tetemes veszteség mutatkozott a száraz füstrészecskék tovavonulása miatt, amelyeknél a felületi gázfeszültség nagyobb, mint a folyadéknak a 50 részecskéikre gyakorolt kapilláris vonzása. Por- és füstrészecskék nedvesíthetősége tág határok között ingadozik, ami sók esetben, a feldolgozandó gáz mennyiségének megfelelően, a mosófolyadék nagymérvű .55 szaporítását teszi szükségessé, ami fokozott energiafogyasztással jár. Erre való tekintettel a gyakorlatban szokás volt, hogy az említett osztályba tartozó berendezéséket többszörösen, pl. bárom vagy négy, egymásután kapcsolt be- 60 rendezés alakjában alkalmazzák. Az ily berendezések egyikével sem volt azonban lehetséges, hogy a íiistrészecskéknek a gázból való teljes eltávolítását csak megközelítőleg is elérjék, noha nagyobb 65 „por" a feldolgozás feltételeit jól követi. Világos, hogy a berendezésnek minden, többszörös alakban való alkalmazása túlságos befektetési és üzemköltséggel jár. Felismertem, hogy por, füstrészecskék és 70 általában véve a gázokban előforduló minden idegen anyag a gázból gyakorlatilag tökéletesen távolítható el, ha a gázt vezetőfelületen vonultatjuk és eközben azt oly sebességgel mozgó folyadékcseppekkel 75 ütköztetjük, hogy azok az eddigiektől eltérő szerepet töltenek be, mely a következőképen jellemezhető: A vezető felületen, állandóan, élénk kavargó mozgásban lévő mosófolyadékréteg 80 létesül, amellyel a gáz érintkezésben van és miközben a gáz átmenetileg a felülethez szorul, ahhoz a folyadékcseppek elegendő nagy erővel csapódnak arra, hogy a gázban tovaragadott száraz szilárd részecs- 85 kék felületi gázfeszültsége hirtelen megsemmisüljön; az ehhez szükséges időtartam lényegileg azonos azzal az idővel, melyre a gáznak szüksége van ahhoz, hogy az ütköztetési övön átvonuljon. 90 A folyadékcseppek nagy sebessége a kavargó folyadékréteg visszafecskendezését idézi elő, mely az ellenkező irányban ható erők révén foganatosított mosóhatást elősegíti és a részecskéket oly erélyesen 95 mossa, hogy minden felületi feszültséget legyőzünk és a füstrészecskéknek gyakorlatilag tökéletes nedvesítését, a máskülönben szükséges kapilláris nedvesítési időtartamtól függetlenül érjük el. 100 Ha a füstrészecskék egyszer nedvesítettek, úgy azoknak a gázból való leválasztása könnyen foganatosítható, pl. úgy, hogy a keveréket a röpítőerő felhasználásán alapuló berendezésen vezetjük át. 105 A gáz és a mosófolyadék között, a találmány szerinti gázfeldolgozó eljárásban alkalmazott nagy sebességek folytán bekövetkező, rendkívül gyors és benső érintkezés gázok elnyetetésére is előnyösen fel- 110 használható, ha oly gázokat dolgozunk fel, melyek a folyadékban észrevehetően oldhatók; hasonlóképen vegyi reakciók gyorsítását is elérhetjük. A találmány tehát nem szorítkozik szilárd részecskék nedve- 115 sítéséire és gázokból való eltávolítására, hanem a jellemzett alapgondolatnak gázok, folyadékok és finoman elosztott szí-