112339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék égési gázok, levegő és vízgőz keverékéből álló szárítóközeg előállítására szárítóberendezésekhez

Megjelent 1935. évi juuiits hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^EBI® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112339. SZÁM. — II/LL. OSZTÁLY. Eljárás és készülék égési gázok, levegő és vízgőz keverékéből álló szárítóközeg előállítására szárító berendezésekhez. Yentilatorén- und Maschinenfabrik Heimpel & Besler Mödling. A bejelentés napja 1831. évi november hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. november hó 19-ike. Ismeretes, hogy számos ipari terméket, mint pl. fát, papírlemezt, szenet, a kerá­miai ipar termékeit stb. nemcsak meg­állapított hőmérséklethatárok között, ha-5 nem meghatározott nedvességtaralmú szá­rítóközeggel kell szárítani, hogy eredeti alakjukat megtartsák, vagyis, hogy na repedezzenek, ne vetemedjenek és szét ne essenek. 10 Számos eljárás és berendezés ismeretes gőznek, mint fütő- és nedvesítő közegül való felhasználására. Szárító levegő heví­tése és vízgőzzel való tetszésszerinti, telí­tése könnyen megvalósítható, úgy, hogy a 15 szükséges mennyiségű gőzt egyszerűen a szárító levegőhöz keverjük. Gőz által fű­tött telepeknél azonban a mindenkor ren­delkezésre álló magas, vagy alacsony feszerejű gőz hőfokához vagyunk kötve és 20 a szárító levegő hőmérsékletét emellett tet­szésszerint nem fokozhatjuk. Számos iparnak nem is áll gőz rendelke­zésére és sok ipari termék előállításánál minden további nélkül lehetséges az, hogy 25 a gőzzel elérhetőnél magasabb hőfokon végezzük a szárítást. Ily esetben közvet­len füstgáz-szárítást alkalmaznak, vagy oly készüléket, ahol a szárítóközeget cső­hevítő (Kalorifer) állítja elő. Ily szárító 30 készüléknél ugyan elérhető a szárító­közeg magasabb és legmagasabb hőfoka, azonban vízgőzzel való tetszésszerinti ma­gas telítés csak részben vagy egyáltalá­ban nem vihető keresztül. 35 Vízitálcáknak, v í ztar ltján y ok na k, vagy vízzel táplált csőkígyóknak a füstgáz út­jába való beépítése nem jár eredménnyel, mert a készülékek nagy meleigkapacitásuk folytán nagy felfűtési időt követelnek meg s bizonyos nedvességtartalom pontos be- 40 állítása nem érhető el. Azonkívül pedig a mostani füstgázszárítóknak, úgyszintén a csőhevítőknek az a hátrányuk, hogy a szárítólevegő melegtartalma tüzelőanyag betáplálásakor állandóan ingadozik és így 45 a szárítóközeg vízgőz felvevő képessége erősen ingadozik, amiért a szárítólevegőt állandó hőmérséklettel és állandó nedves­séggel nem lehet tartani elegendő üzem­biztonsággal. 50 Az eddig ismert szárító eljárásoknak és készülékeknek az a fogyatkozásuk, hogy nem képesek mindenkor a szárítóközeg tet­szésszerinti magas hőmérsékletéit, tetszés­szerinti magas, tehát legmagasabb 11 ed- 55 vességtartalommal előállítani, amikor is a hőmérsékletnek és nedvességnek azon­nal változtaithatónak kell lennie és a már egyszer előállított állapot biztonsággal megtartható, hogy így ne csak gyors, ha- 60 nem a szárazközegre nézve semmiféle te­kintetben káros szárítást foganatosítsunk. A találmány szerinti szárítóközeg elő­állító eljárás égésigáz, levegő és, vízgőz keverékéből áll, hogy a füstgázok, ame- 65 lyek az, időegységben állandó melegtar­talommail bírnak légimagaisabb hőfokú állapotukban friss- és visstzlevegő adago­lása. előtt egy szabványos hőfokú víznek legfinomabban elosztott vízfáityolán és 70 vízzel tölthető víz,tálcákon haladnak át, hogy vizet elpárologtassanak és a víz­gőzt azután felvegyék. Emellett az eljárásra, nézve kiható je­lentőségű, hogy a füstgázok a legeseiké- 75

Next

/
Thumbnails
Contents