112336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rajzbeli ábrázolások pontjainak, vonalainak, ábráinak vagy ez elemek összetételeinek felismerhetővé tételére és kiemelésére
— 2 — 16. ábra a 15. ábra szerinti berendezés előlinébete, a 17. ábra a 15. ábra szerinti berendezés keresztmetszete, a 5 18. ábra a 15. ábra szerinti berendezés hátulnézete, a 19—20. ábra a 15. ábra szerinti berendezéshez tartozó műsorfüzeit hosszmetszete és előlnéizete, a 10 21. ábra ugyancsak a műsorfüzeit hosszmetszete, kétréthajtott helyzetben ,a 22. ábra egy villamos úton működtetett berendezés vázlatos elölnézete, a 23. ábra pedig metszet a 22. ábra A—B 15 vonala mentén. Az 1., 2., 3., és 4. ábrák az eljárás elvét mutatják. Az 1. és 3. ábra szerinti (A) lapon térkép és térképvázlatok vaunak. E rajzbeli 20 ábrázolás ama részeit, aniielyek kiemelendők, a (B) lapra vetítjük. Ha már most az 1. és 2. ábra szerinti (A) lap átlátszó anyagból, pl. eel'lofánból készül, amelyre rá van rajzolva vagy nyomva a térkép, 25 térképvázlat stb. rajza és ha. a megfelelő vetííleiteket a (B) lapon erős vonalaikkal vagy síkokkal oly színben készítjük, amely az, (A) lap színétől nagyban eltér, akkor ha az (A) lap rajzának meg-80 határozdtt részét a (B) lapon levő vetülettel fedésbe hozzuk, a.z (A) lap rajzának fedésbe hozott részét vetülete erősíti és az egész rajzból kiemeli. Minthogy ugyanabban a rajzibeli ábrázolásban tet-35 szósiszierinti számú pont, vonal vagy ábra egymásután emelendő ki, gondoskodunk még arról, hogy a lehetséges fedések sorából mindenkor Ö-vcllv a kívánt kiemelés váljék láthatóvá. Ez az. 1. ábra szerint pl-40 a. (C) fedőlappal érhető el. A (C) lap átlátszatlan anyagú és egy átlátszó hely vagy megfelelő kivágás van rajta. Ha a rajzóit- és vatiiMet egymással fedésbe hozzuk, az utóbbi csak akkor válik lát-45 hatóvá, tehát kiemelkedés csak akkor történik, ha a fedőlap kivágása szabaddá teisizi a vetületet. A (B) táblán levő összes többi vetületet elfedi a fedőlap átlátszatlan része, tehát ezek nem okozhatnak za-50 vart. A fedőlap beállításához a rajzon fel nem tüntetett beállítószerkez&íet kell alkalmazni és pedig pl. úgy, hogy a (C) fedőlapot az, (A) lapon levő, ugyancsak fel neim tüntetett jelzésekre állítjuk be. 55 A 2. ábra az (A) lap felülnézetét, mutatja, midőn az az x—y vonal kiemelésére van beállítva. A 3—4. ábra egy további kiviteli lehetőséget tüntet fel arra, hogy a lehető fedések sokaságából mindig csak a kívánt fedés legyen láthatóvá. Itt az 60 (A) lapon levő rajz áttörések, vagypedig átlátszó helyek alakjában van ábrázolva. A rajz kiemelendő részeit ugyancsak a (B) lapra vetítjük, de úgy, hogy mindazon részek levetítése után, melyeket ki 65 kell emelni, a (B) lapot az (A) laphoz képest bizonyos mértékben eltoljuk. Ha már most az (A) lapot a (B) lapra helyezzük, az (A) lapon levő bizonyos rajzrész. az átlátszó helyen á.t láthatóvá váló 70 vetületével csak akkor emelődik ki. ha az (A) lapon levő rajzot és a (B) lapon levő vetületet fedésbe hoizzuk. Ha az (A) lapon levő másik részt akarjuk kiemelni, akkor a. (B) lapot úgy kell eltolni, hogy 75 ez a rész és vetülete fedjék egymást. A (B) lap beállítása céljából ismét egy — a rajzon nem látható — vezérlőszerkezetet kell alkalmazni, m?ly megengedi, hogy bármily kívánt fedést bármikor 80 létrehozhassunk, pl. a (B) lapnak az (A) lapon levő bizonyos jelre való beállításával. Az is lehetséges, hogy a. (B) lapon levő vetületet ugyanúgy kivágjuk, mint az (A) lap rajzát és mind a két lap alá 85 e.-ry harmadik lapot teszünk, amely jól látható színnel van bevonva, úgyhogy ha a rajízot és a vetületét fedésbe hozzuk, a harmadik lap színe a. kivágásokon át lát hatóvá válik és a. rajzot kiemeli. 90 A továbbiakban az eljárás kiviteléhez való készülék néhány kiviteli alakját ismertetjük. Az 5—9. ábrák szerinti kiviteli alaknál a rajzbeli ábrázolás a köralakú (a) karton- 95 lapon van (5. ábra). Ez a kartonlap Párisnak, mint központnak, környezetét mutatja az összes nagyobb helységeikkel és azokat összekötő úthálózattal. Az egyes helységeket köralakú lyukak jelképezik. A kar- 100 tonlap közepén (b) e-ap van (6 ábra), amely körül ,a. íc) lap forog. A (c) lapot a 8. és 9. ábra elől- és hátulnézetben különkülön mutatja. A kartonlapon a találmány szerint tetszésszerinti útvonalak úgy emel- 105 hetők ki, hogy a helységeket, amelyek az illető vonalon vannak, a (e) tárcsán fekete vagy színes pontokkal jelezzük. Ha már most a lyukakat és pontokat fedésbe hozzuk, akkor a. lyukakon át látható pontok 110 kiemelik a vonalon fekvő helységeket a többi helység közül és így teszik láthatóvá az útvonalat. Ilymódon van az 5. ábrán a Parisból kiinduló és oda visszatérő Chelles—Lagny—Crecy en Brie— és Coulom- 115 miers helységeken átvezető út ábrázolva. A (c) lap megfelelő pontjai a 8. ábrán (l1 , l2 , 13, l4 )-gyel vannak jelölve. A (c)
