112324. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő a betekintési irány változatlan hajlásával
Megjelent 1935. évi junius li ó 109 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112324. SZÁM. — VII a. OSZTÁLY. Távolságmérő a betekintési irány változatlan hajlásával. Actiengesellschaft O. P. Goerz Optische Anstalt Actiová spolecnost K. P. Goerz opticky ustav cég: Bratislava. A bejelentés napja 1934. évi április hó 11-ike. Lengyelországi elsőbbsége 1933. évi április hó 28-ika. A találmány célja, hogy a távolságmérőknél a célvonal tetszésszerinti hajlásszögénél a betekintési irány, tehát a szemlencsetengelyek változatlan hajlását 5 tegye lehetővé. Az ilyenfajta ismert műszereknek az a hátránya, hogy a tárgylencse látómezejének és a mérőjeleknek a képét a szemlencse képsíkjaiban létrehozó optikai ele-10 mek a szemlencsék hüvelyeiben vannak és így ez utóbbiakat hosszúra kell készíteni, ami nagyon kedvezőtlen. ,E hátrányt a találmány értelmében úgy kerüljük el, hogy a két oldalt el-15 helyezett mérőjellemezekből homocentrikusan szétágazva kilépő sugárnyalábokat a szemlencsehüvelyekbe való derékszög alatti eltérítésük előtt egy-egy megfordítólencsén, majd a függőleges célvonal-20 elfordulás félszögsebességének megfelelően elfordítható egy-egy képkiegyenesítő hasábon, végül pedig esetleg e hasáb mögött beiktatott, az előbbi lencsével megfordító rendszert alkotó lencsén vezetjük 25 át, miáltal a mérőjelek képe, a szemlenese képsíkjában megjelenik. A rajz a találmány három példaképem megoldási alakját hosszmetszetben tünteti fel, még pedig az 30 1. ábra a kétoldali kiegyenesítőhaséibok elrendezése a csőtoktengellyel párhuzamos egy-egy sugárnyalábbal, a 2. ábra a kiegyenesítőhasáboknak (jobboldali félrész) a csőtok tengelyéhez képest 85 homocentrikus irányú sugárnyalábban való elrendezése, a 3. ábra pedig a kiegyenesítőhasábok (baloldali félrész) elrendezése a szemlenesetengelyekhez képest homocentrikus sugárnyalábban. 40 Az (1—1) csőtokban a két (2—2') belső eső központosán van megerősítve, amelyekben a részarányosán elhelyezett (3, 3') tárgylencsék ezeknek a gyujtósíkjiaiban elhelyezett (4, 4') mérőjellemezek, végül 45 pedig a tárgylencsékkel közös gyújtópontú (5, 5') megfordító lencsék vannak. Az egyes céljelekből kiinduló, a tárgylencsékre eső párhuzamos sugárnyalábokat ezek a tárgylencsék a mérőjellemezekbeM 50 célképpé egyesítik, majd ezek a sugarak homocentrikusan szétágazva az (5, 5') megfordítólenosékre esnek és- ezekből párhuzamosan lépnek ki; ezután a (6, 6') kiegyenesítőhasábokon mennek át és az 55 ezután következő (7, 7') visszaverőhasábok derékszög alatt a szemlencsetengelyek irányába térítik el őket. Ekkor ezek a párhuzamos sugárnyalábok a (8, 8') megfordítólenesékre esnek, amelyek (F, F') 60' gyujtósíkjukban a második célképpé egyesítik őket, mire a (8„ 8') megfordítólencsékkel azonos gyújtóponttal elhelyezett (9, 9') szemlencsék ismét párhuzamosan lövelik ki a sugarakat, amelyek végül a 65 megfigyelő szemébe jutnak. A kiegyenesítőhasábok ismert módon a (6a, Ga') hüvelyekbe vannak befoglalva, amelyek egyrészt a (2, 2') belső csövek (2a, 2a') kúpkerék fogazással felszerelt belső kiszé- 70-lesedő részeiben, másrészt pedig a (10a, 10a') kúpkerékfogazással felszerelt helytálló (10) szemlencsetokban forgathatók. A (10) szemlencsetokon az (1) csőtök a benne megerősített és a rajzon nem látható be- 75. lépési reflektorokkal, mérőéikekkel és iga-
