112298. lajstromszámú szabadalom • Ékpáros koloriméter

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112398. SZÁM. — IV/X. (VII/f.) OSZTÁLY. Ékpáros koloriméter. Dr. Jendrassik Loránd egyetemi magántanár Pécs. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 2-ika. A kémiai-analitika koloriméteres módszereiben a meghatározandó anyag menynyiségére valamely színes reakció termékének mennyiségéből (tehát a szín erős--5 jségóből) következtetünk. A szín erősségének meghatározására a reakcióban keletkező színt valamely (standard) mintával hasonlítjuk össze; ez többnyire valamely kvalitatív azonos színű folyadék, 10 melynek színerőssége a reakciótermék ismert, illetve előre megállapított mennyiségének felel meg. Az összehasonlításira, használt koloriméterek lehetővé teszik, hogy a kérdéses oldatot a mintaoldal 15 mellett áteső fényben és pedig úgy szem léljük, hogy a vizsgáló folyadékok átvilágított rétegének vastagsága változtatható legyen. A kérdéses oldat íestőktöménysége annyiszor kisebb a mintaolda-20 tánál, ahányszor nagyobb rétegvastagságban ad vele egyenlő erősségű színt. A Duboseq-rendszerű koloriméter ékben a folyadékot átlátszó fenekű, alulról átvilágított edényekben, felülről vizsgáljuk, 25 miközben a rétegvastagság változtatása tömör üveghengerek felülről való bebocsátásával történik. Ily eszközök azonban költségesek és tisztogatásuk nehézkes. Orvosi vizsgálatok céljaira az Auten-30 rieth—Königsberger-féle koloriméterek a legelterjedtebbek. Ezeknél a mintaoldatot, egy csavarmenettel mozgatható, lezárt üvegék tartalmazza, a vizsgálandó folya dék pedig egy hasábalakú, az ék leg-35 nagyobb vastagságával egyenlő vastagságú üvegedénykébe kerül, mely szorosan az ék mellett foglal helyet. A vizsgált oldat színerőssége annyiszor kisebb az ékben lévő mintaoldaténál, ahányad rétegvastagságra állítva ad az vele 40 egyenlő színt, Ez az ék mellett elhelyezett osztályzaton százalékban olvasható le. Ez eszköz előnye a könnyű kezelhetőség, hátránya azonban a két edény különböző alakja, minek következtében a két 45 oldal közt mindig találunk aszimmetriát. Ugyanazt a folyadékot öntve az ékbe és a hasábba, rendesen 2—12%-ot kitevő mértékű színárnyalati és kvantitatív különbség mutatkozik a két oldat között, ami 50 mindig jelentékeny és zavaró hibának számít. Vanak azután olyan kolorimetriás meghatározások is, melyekhez készen kapható mintaék nincsen s amelyeknél a mintaoldatot egyidejűleg kell készítenünk 55 a meghatározással és pedig úgy, hogy a keresett anyag ismert töménységű törzsoldatával is elvégezzük a színreakciót. A színek erősségének megbízható összehasonlítására az eddigi ékes koloriméter egyik 60 esetben sem alkalmas s valamely kétoldalas, Dubosq-rendszerű eszközt vagyunk kénytelenek elővenni. A találmány olyan újrendszerű koloriméter, mely ez utóbbi tekintetben jelent 65 segítséget. Olcsó és egyszerű ókkoloriméter, teljesen azonos méretű és alakú ékedényekkel, melyekhez állandó színes ékek is használhatók, de alkalmas két frissen kapott színes oldatnak közvetlen össze 70 hasonlítására is. Az eszköz, melynek egy példaképem foganatosítási alakját kétszeres nagyításban az 1. ábra, természetes nagyságban élőiről a 2„ oldalról a 3. ábra mutat, az -Autenrieth-Königsberger-féle koloriméterhez hasonlít, s ettől lényegileg abban különbözik, hogy benne mindkét oldalon az