112288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonút készítésére

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112288. SZÁM. — VIH/i. OSZTÁLY. Eljárás betonút készítésére. Péter Sándor tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 15-ike. A zúzott-kőből, homokból és cementből készített, ú. n. cementmakadám-utak, tudvalevőleg, idővel megrepedeznek és rajtuk kigödrösödések keletkeznek, amelyek az út 5 tartósságát csökkentik. A találmány eljárás a cemlentmakadám úthoz hasonló megjelenésű, de annál jobb betonutak készítésére, melyek az eddigi cementmakadám-utaknál lényegesen ke-10 vésbbé hajlamosak a repedezésre és kigödrösödésre és így a régebbi eljárásokkal, egyébként azonos körülmények között készült eemenltmalkadáin-uta knál jobbak, illetve tartósabbak. 15 A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy kavicsréteg alá vagy fölé, vagy alá és fölé habarcsréteget terítünk és a kavicsréteget oly hengerrel, melynek nyomása 30—60 kg, célszerűen 40 kg pro c/m 20 talapszélesség, lazán lehengereljük. A hengerlést, célszerűen, normális talpszélességű 4—8 tonnás hengerekkel végezzük. Az ily hengerrel végzett hengerlés hatására az egyes kavicsszemek között lévő 25 térközök habarccsal italodnak és így a kavicsszemek — több habarcs felhasználása árán — jobban az útfelületbe kötődnek és a forgalom hatására sem mozdulhatnak ki onnan. 30 Ezzel szemben a régi cementmakadámntak és a vízzel kötött makadám-utak építésénél egyaránt oly fokú hengerlésre törekedtek, melynek hatására az egyes kavicsszemek jól egymáshoz szorulnak, ami-35 kor is a kavicsszemek közötti hézagok a minimálisak voltak. A régi cementmakadám-utak építésénél rendesen 9—12 tonnás hengerekkel dolgoztak, melyeknél a fajlagos nyomás 70—100 kg volt. Az új eljárás, az eddigi eljárástól élté- 40 rőleg, nem törekszik ily szoros hengerlésre, hanem csak arra, hogy a kavicsréteg alatt vagy felett elhelyezett habarcsréteg, illetve az alatt és felett elrendezett habarcsrétegek, a kavicsszemek megmoz- 45 gatása következtében, a szemek között lévő hézagokat kitöltsék, amikor is a cementhabarcs úgyszólván tökéletesen átitatja a kavicsréteget. A találmány szerinti eljárással készített 50 betonútat tehát, az eddigiektől való megkülönböztetésre, átitatott betonúinak nevezhetjük, A találmány szerinti eljárás célszerű kiviteli alakjánál a kavicsréteget egy to- 55 vábbi habarcsréteggel megoszthatjuk. Jó átitatás biztosiítására bőséges habarcsréteget használunk, vagyis olyat, melynek vastagsága a kavicsréteg vastagságának 60%-a. 60 A régi cementmakadám további hibája, hogy azokon a helyeken, hol a napi munka abbamaradt, illetőleg a másnapi munka elkezdődött, a hengerrel kénytelenek a kötésben lévő, előző nap készült útpályára 65 menni és a henger súlyával a kötésben lévő pályát megbolygatni. A beton kötésének megbolygatása következtében az említett repedések és kigödrösödések keletkeztek. 70 E hátrány kiküszöbölésére, a találmány szerint, a szokásos alkatrészeken kívül, csekély kovasavtartalmú, finom szemcséjű kovaföldet keverünk a habarcsba, még pedig pl. a portlandcement súlyára szá- 75 mított 5—15% kovaföldet. A találmány céljaira oly kovaföld alkalmas, amelynek