112280. lajstromszámú szabadalom • Autókarosszeria-vasváz

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112280. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Autokarosszeria-vasváz. Horváth János autószerelő Pécs. A bejelentés napja 1934. évi november hó 14-ike. Régi törekvése az autókarosszeriaépítöiparnak a teljesen fából készült karosszéria kiküszöbölése. A fakarosszeria, főbb hátrányai a viszonylag nagy önsúly, 5 a magas előállítási költség és az aránylag rövid élettartam. Kísérleteztek már vasból való autókarosszeriavázak készítésével. A kísérletek niem váltak be a gyakorlatban és pedig 10 elsősorban azért, mivel a szerkesztők nagy szilárdságra és a váz merevítésére törekedtek. Ezek a vasvázas autókarosszeriák, főként rosszabb útakon, rövid idő alatt elpusztultak, a javításuk körülmé-15 nyes és aránytalanul költséges volt, menet közben erősen csörömpöltek, úgy hogy a bennök való utazás, a nagy zaj miatt, kellemetlen ós hosszabb útakon egyenesen elviselhetetlen volt. További 20 hátrányuk, hogy önsúlyuk a fából való karosszéria önsúlyát még túl is haladta. A találmány autókarosiszeria-vasvázi mely az előzőkben megjelölt hátrányokat kiküszöböli, az önsúlya a fakarosszeriá-25 náil kisebb, az előállítása egyszerű, a javítása könnyű, nagy az élettartama és menet közben nincsen saját zöreje. A találmány autókarosszeiria-vasváiz, jellemezve az alváz főtartóin, rugalmas 30 anyagból való, hangtompító és lökéscsillapító betétek közbeiktatásával rögzített kereszttartók szabad végein, rugalmas anyagból való hangtompító betétek közbeiktatásával oldhatóan megerősített, 85 egymást keresztező, szabványos idomvasak alkotta nem merevített vázzal, amelynél a szabványos idomvasak húsvastagsága — a kereszttartók szabad végeihez oldhatóan erősített idomvasak kivételé 40 vei — 4 mm-nél nem nagyobb, míg a kereszttartók szabad végeihez erősített idomvasak húsvastagsága 6 mm-nél nem nagyobb és az idomvasak a keresztezési pontokon egymáshoz hegesztéssel rögizátettek. 45 A mellékelt rajz a találmány példaképen vett megoldási alakjait mutatja. Az 1. ábra az autókarosszeria-vasváznak a 2. ábra I—I vonala mentén vett vízszintes metszete és részben fölülnéizete. A 50 2. ábra az autókarossizeria-vasváz oldalnézete, a borítólapok felhelyezése előtt. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszet. A 55 4. ábra, nagyobb léptékben, az autókarosszeria-vasváznak az alvázon való szerelését, az 5. ábra IV—IV vonala mentén vett keresztmetszetben és részben nézetben tünteti fel. Az 60 5. ábra az 1. ábra V—V vonala mentén vett nagyobb léptékű függélyes metszet éis részben nézet. A 6. ábra az 1. ábrához tartozó föliilnézet. A 65 7. ábra az ablakkeretek sarokmerevítésére való betétet mutatja. A 8. ábra a második megoldási alaknak a 3. ábrához hasonló, azonban nagyobb léptékű keresztmetszete és részben nézete. A 70 9. áibra, a 8. ábra IX—IX vonala mentén a 8. ábra síkjára merőleges metszet. A 10. ábra, nagyobb léptékben, a kárpitozáshoz való faléceknek a vázlat alkotó idomvasakon való elhelyezését és rögzíté- 75 sét mutatja. Az 1—7. ábrákat ismertetve, az alváz végigmenő (1, 1) főtartóin a haing- és lökés-csillapító (2) fabetétek vagy más rugalmas anyagból, pl. bőrből, gumiból 80