112278. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. AGYAR KIRÁLYI JIEk!% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112278. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektróncső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi január hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 22-ike. A találmány oly elektroncsőre vonatkoeik, (amelynek lapos katácLája van, vagy, lamelyneik íbatódíá-ja több, közös síkban fekvő izzószáiliból áilili ós amelynek 5 többi elektródája köziül egy vagy több dirófcfonatiból készült. Lapos katóda ailaitjt & leírásiban oly foatódát értünk, anielyiniök keresztmetszete négyszög vagy ovális aílakú. Az ilyen fea-10 tódiáik készüiibeitnieík, mint közvetlen, vagy mint közvetett fütésíi ikaitódáfc. A közvetlenül fűtött lapos katódáikat sz,alagkatódáknak is nevezik. Ismeretes, hogy valamely fcatóda 15 emisszióját úgy lehet sík felületre elosztani, hogy az izzószálat két vagy több, egymással sorosan, vagy párhuzamosan kapcsolt mészre osztják és ezeket a sízálrészeket egymással' párhuzamosan, vagy 20 egymáshoz szög alatt- (U, N viagy M alakiban) rendezik el. AJZI ilyen lapos kiaitóda előnye, hogy a katódia és a rács közötti mező hiomagién és hiogy a katóda egyszerűen szerelhető. 25 Eziérit az ilyen katódia meredek karakterisztikájú és nagy emisszójú csöveik készítéséhez alkalmas. Ismeretesek oly elektródáik is, amelyeik diróitfoimadéklból készülteik. Ezt a sízerke-80 zetet általában a termikus viszonyok figyelembevételével, minit az elektródarendszer legkülső elektródáját alkalmazzák. A taláilmáiny értelmében azonban leg-35 aláibb is a lapos kiatódávial közvetlenül szomszédos elektródái készítjük drótfoniadékból és .ezzel úgy konstruktiv, mint viillanuos szemp ontokíból 'is előnyöket érünk el. A találmány szerinti elektródarendszer 40 egyik pélidakéinti kiviteli alakját a riajz mutatja, A keresztmetszetben (K) a katódiaainyaig négyszögletes keresztmetszetű hordozója, melynek belsejében vam a füntőtest. A hordozó két szélesebbik olda- 45 Ián van az emittáló anyagból valamely ismert eljárással készült (0) bevonat. A (G) rács elektróda a találmány érteiméiben drótfonadékiból készülit és helyzetében (S) támaszok rögzítik, (A) az anóda, me- 50 lyet aiz i(Sl) drótok tartamaik és amely vagy (bádoglemezből, vagy pedig szintén féimihálóbóll készült. Mivel a hálóalakú fonadék egyes drótjai egymáskö-zt sokszorosan össizieíkiötöttieik, aia ilyen elek- 55 tróda melhtainikai szilárdsága lényegesen nagyobb, mint laz olyain elektródáé, amely pl. támaszok íköré tekercselt drótból készült. Ezek az előnyök azonban csak lápos kiatódával kapcsoliaitbain érvényesül- 60 hetinek. Mivel a rácselektróda felületei túlnyomó részükben síkok, a fémháló a támaszok között feszíthető és belógás, elhúzódás vagy más alak változásokkal szeimton 'biztosított. Mivel mag von merne- 65 dek karakterisztika létesítése végett fontos, hogy a vezériőelekitródia felületei a katóda felületeivel lehetőség isizerint párhuzamosaik legyenek, ia találmány szerinti eleiktródiairendszer ebiből a szempont- 70 ból különösen előnyös. Másrészt azonban az elektródiaifeliűletiek merevségével elérjük azt, hogy az ilyen cső csengésre nem hajlamos. Ismeretes, hoigy kevésbé merev rácsrendszerek, pl. csavarvonalalakban te- 75 kéréséit dfrótiból' készült rácsok mehaniikai rázkodások következtében rugalmas alakváltozást szenvednek, úgy hogy az elek-