112275. lajstromszámú szabadalom • Üreges tégla

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #BHÍI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103375. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges tégla. Leitersdorf Móric kereskedő Pozsony. A bejelentés napja 1932. évi május hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi junius hó 15-ike. A találmány üreges tégla, több, a tégla egész hosszára kiterjedő, üreges térrel. E tégla lehetővé teszi azt, hogy a téglák elhelyezésénél áa egyes iire-5 ges téglákban vagy üreges kövekben minden oldalon zárt, üreges tereket léte­sítsünk. A találmány szerint az üreges tégla olymódon van kiképezve, hogy az üreges terek, a külső keresztmetszetalak-10 hoz képest úgy vannak aszimmetrikusan elrendezve, hogy az illesztésnél (a fal­kötésben) egy üreges kő (vagy tégla) tö­mör részei mindig a szomszédos kő üre­ges tereihez csatlakoznak es így az üre-15 ges tereket elzárják. Az üreges téglák­nak, ismert módon, T-alakú keresztmet­szete lehet, mimellett a tégla szárrészé­ben és fejrészében levő, üreges terek akár egyirányúak — és pedig az iire-20 ges kő magasságával párhuzamosak vagy erre merőlegesek — akár egymásra, me­rőlegesek is lehétnek. A rajz a találmány példaképpeni fo­ganatosítási alakját mutatja, ahol is az 25 1. ábra egy T-alakú keresztmetszetű üreges kőnek távlati képe, a 2. és 3. ábra ilyen téglákat mutat két különböző falköltésben, távlati képben és részben metszetben. 30 Az 1. ábrán feltüntetett T-alakú üre­ges téglának (1) fejrészében a fej külső felületével párhuzamosan futó (2) és (3) üreges terek, (4) szárrészében pedig az előbbiekkel szintén párhuzlamos (5) és (6) 85 üreges terek vannak. Ezek a (2, 3) és (5, 6) üreges tércsoportok a (7) harántbor­dával vannak egymástól elválasztva. Minden további magyarázat nélkül is világos, hogy egyik tégla alsó felének tömör részei a másik, vízszintes tengelye 40 körül 180°-kal elforgatott tégla elhelye­zésénél ez utóbbi felső felének üregeste­reit elfedik, úgy hogy habarcszárás nél­kül is a téglákban minden oldalon zárt, üreges terek keletkeznek. 45 A 2. ábra a találmány szerinti ilyen téglákat mutat, a T-alakú keresztmet­szetű téglák magasságának megfelelő vastagságú fal előállítására való kötés­ben. A legfelső sor elmetszve van fel- 50 tüntetve és a metszetből világosan lát­ható, hogy a (2) ős (5) üreges tereket a sor szomszédos téglájának tömör részei elzárják, míg a. sor legközelebbi téglájá­nak (3) és (6) üreges tereit az előző és a 55 következő tégla tömör részei zárják el. A 3. ábra ugyanazt a téglát vastagabb fal előállítására való más kötésben mu­tatja. Itt a téglák egymáshoz illeszkedő végükkel váltakozó elhelyezése ugyan-1 60 olyan módon történik, mint a 2. ábra szerinti falkötósbení. Amint láthatói, az üreges terek mindegyik foganatosítási példában úgy vannak aszimmetrikusan elrendezve, hogy minden egyes téglának 65 üreges tereit ugyanazon sor szomszédos tégláinak tömör részei elzárják. A téglák T-alakja és azok egymással Való kapcso­lódása, valamint annak folytán, Eogy a falazás megkezdésénél az egyik old'alon 70 egy félmagas sort rakunk, ezenfelül sem vízszintes, sem függőleges irányban nem állnak elő a tégla egész méretére kiter­jedő hosszúságú habarcshézagok, úgy hogy a téglák jó összekötésén kívül, hő 75 és hang ellen messzemenő szigetelést érünk el.

Next

/
Thumbnails
Contents