112273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és aknakemence cement égetésére

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112213. SZÁM. XVII/tl. OSZTÁLY. Eljárás és aknakemence cement égetésére. Fried. Krupp Grusonwerk Atieugesellschaft cég-Mag-deburg-Buckau. A bejelentés napja 1934. évi május hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 14-ike. A cementégetésre használt kemencék közül a forgócsöves kemencének az az előnye, hogy jobb klinkert szolgáltat, mint az aknakemence. Hogy az aknake-5 menőében keletkezett klinker nem oly jó, mint a forgócsöveskemencében kapott, annak oka nyilvánvalólag az, hogy kis mennyiségű gyengén égetett részek mellett mindenekelőtt mindig túlégetett és 10

megolvadt, részeket is tartalmaz, amelyek az előállítandó cement szilárdságát károsan befolyásolják. Eiz a. túlégetés mindenekelőtt annak folytán áll elő, hogy az adagolt anyag, röviden „az adag" égés l5

közben az aknakemencében jóformán teljesen nyugalomban van és nem keveredik állandóan, mint a forgókemencében. Az aknakemencében az égési folyamat javítását célzó különféle újabb javaslatok. 20 az említett vonatkozásban nem eredményezitek kielégítő javulást. így a szélnyomás növelése megszüntette ugyan a gyengeégetést, kevésbé szüntette azonban meg a. károsabb túlégetést. Az égetendő 25 elegynek (möller) a táplálásnál készrezsugorított anayag-erekkel való keverése — ami légbevezetőcsatornáknak az elegyben való létesítését célozza, — sem volt kielégítő, mert az ereken kívül a viszo-Í10 n

yok nem változtak. A találmány szerint a túlégetés keletkezését úgy kerüljük el, hogy a beadagolandó nyersanyaghoz az összadagnak célszerűen legalább egyötödét kitevő meny-35 nyiségű már égetett klinkert vagy hasonló anyagot adunk egyenletes elosztásban. Célszerű továbbá az anyagot egészben vagy részben finomszemcsés állapotban betáplálni. 10 Cementnek forgócsöveskemencében való égetésénél dolgoztak már eddig is idegen anyag- vagy már égetett miassiziaj

adalékkal. Ezzel a forgócsöveskenienee-üzeníre oly rendkívül terhes lerakódás-, tapadék- 45 képződést, valamint a zsugorodásban levő masszáknak túlságos mérvű csomósodását, összegomolyodását akarták elkerülni, mert ez könnyen idomta'lan darabok, göröngyök keletkezésére vezetett, amelyek 50 odaragadtak és az említett tapadékokhoz, lerakódásokhoz vezettek. Minthogy azonban ily tapadékképződések mégis csak kivételes jelenségek, e tekintetben mindig csak arra szorítkoztak, hogy ily anyagot 55 csak csekély mennyiségben adjaniak hozzá, mert a termelés egy részének kétszeri felihevítésével többköltségek származnak, amelyeket a niagy tüzelőanyagszükséglet következtében már amúgy is 60 költséges forgókemenceégésnél a lehetőség szerint csökkenteni kell. Az újabb, nagy szélnyomással működő alknakemencéknél ily tapadékkópződés jóformán egyáltalán nem fordul többé elő, úgy hogy <35 nincs ok a forgócsöveskemencékre vonatkozó fenti javaslat alkalmazására. Az aknakemencénél különben is e tekintetben egészen mások a viszonyok, mint a forgócsöveskemencénél, ami már abból is kitű- 70 nik, hogy — amint azit kísérletek mutatták — a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál nem áll elő nagyobb tüzelőanyagfogyasztási. sőt a t üzielőanyagsziikséglet inkább csökken. Ennek oka való- 75 szinü leg az, hogy a finomszemcsés ada-