112255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés városi gáz, illetve szénvízgáz előállítására barnaszénből és egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból

Megjelent 1935. évi jmiiiis hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112255. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés városi gáz, illetve szénvízgáz előállítására barnaszénből és egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból. Szigeth Gábor műegyetemi magántanár, gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 1-je. A találmány olyan eljárás és berendezés, amellyel az általában használt gázszén (kőszén) helyett barnaszénből, barnaszén brikettekből és egyéb gyengébb fűtő-5 értékű tüzelőanyagokból, pl. lignitből világítási és fűtési célokra kifogástalanul alkalmas szabványos összetételű és fűtőértékű ú. n. városi gázt, vagy kőszéndesztillációs gázhoz adagolási célra megfelelő 10 kifogástalan szénvízgázt lehet előállítani, még abban az esetben is, ha a felhasznált tüzelőanyag nagy kéntartalma következtében a primér termelt rí. n. nyersgázban a kénhidrogén és szerves kéntartalom ab-15 normisan nagy. A találmánynak jelentősége van abból a szempontból is, hogy keresztülviteléhez nem igényli a szén darabos, tehát értékesebb szemnagyságát, hanem ahhoz az ú. n 20 daraszemnagyság teljesen megfelelő, aminek gazdasági jelentőségét úgy a gázelőállítás, mint a bányaérdek szempontjából nem kell bővebben részletezni. A találmány fentiek szerint a barnasze-25 nekből, ill. gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból való városi gáz, ill. szénvízgáz teljes előállítási módját és a berendezést a maga egészében öleli fel. A találmányt a csatolt rajzokkal kap-30 csolatban ismertetem, ahol ez 1. ábra a teljes gyártási sémát tünteti fel, míg a 2. és 3. ábrák a gázdesztilláló kemencét hosszmetszetben mutatják, két egymásra 35 függélyes síkban. A 4. ábra a gázelőhűtőt mutatja. Az 5. ábra e gázelöhűtőknek több kemencés berendezésénél való összekapcsolását ábrázolja. A 6. ábra a gáztisztító berendezés részlet- 40 rajza függélyes metszetben. A találmány műszaki és gazdasági jelentőségének megvilágítása végett a következőket kell előrebocsájtanom. Ha feladatunkká tesszük a barnaszénből 45 vagy egyéb gyengébb fűtőértékű tüzelőanyagokból nagyfűtőértékű gáz előállítását, úgy a teljes elgázosítást levegő-gozkeverékkel, amely a nagy nitrogénballaszt folytán a kívánt fűtőértékű gázt nem szol- 50 gáltathatja, már eleve ki kell kapcsolnunk. De ugyanúgy kikapcsolandó az oxigéngőzkeverékkel való teljes elgázosítás is, amellyel bár nagyobb fűtőértékű gázok termeihetők, de ezek még sem ütik 55 meg a szóbanforgó városi gáz mértékét és főleg nagy CO-tartalmuk folytán városi gáz céljaira közvetlenül nem használhatók fel. Javasolták ugyan már a szintézisgáz előállításánál ismeretes katalitos oxí- 60 dációval vízgőz jelenlétében a CO-tartalomnak COj-dá és Ha-né való átalakítását, de ez az eljárás gyakorlati szempontból azért nem jöhet tekintetbe, mert a CO átalakításakor keletkező ugyanannyi tér- 65 fogat mennyiségű CO2 kimosása az eljárást nagyon megdrágítja. Figyelembe veendő emellett az a körülmény is, hogy a CO oxidálásával a keletkező gáz fűtőértékét csökkentjük és így a gázelőállítás termikus 70 hatásfokát rontjuk. Mivel az így termelt gáz fűtőérték0 különben is 3000 Kal-nál alig több, ez mint városi gáz szintén nem jöhet tekintetbe.