112254. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági bevésőzár

Megjelent lí)35. évi jtmius hó 1-én. MAGVAI; KIRÁLYI fffli SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113354. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Biztonsági bevésőzár. Szálkay László lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1934. évi április hó 24-ike. A bevésőzárak, tudvalevőleg, igen sokfélék, aszerint, hogy milyen ajtókon használjuk azokat; így pl. eltérnek egymástól a zárak, ha azokat jobbra illetve balra 5 nyíló ajtókon, továbbá kereszt-, kettősvagy előszobaajtókon alkalmazzuk. Azonkívül a kulcslyuktávolság méretei tekintetében és abban is különböznek egymástól, hogy ötlővel és zárnyelvvel felszerel-10 tek vagy pedig csak kilincses illetve csak kulcsos szerkezetűek. A sokféleség hátránya, hogy a gyártás nem lehet gazdaságos és a kereskedelemnek sokfélét kell az ilyen zárakból állan-15 dóan raktáron tartania. Szerkezeti hátrányuk pedig abban nyilvánul, hogy az ilyen zárak, nagy méreteiknél fogva, csak gondos és nehéz munkával vésihetők az ajtólapok éleibe, mi mellett az ajtólapok 20 nagyon meggyengülnek. A találmány szerinti bevésőzár mindé hátránytól mentes, mivel ugyanazon zárat jobbra és balra nyíló, kereszt-, kettősvagy előszobaajtóhoz, csak kilincses, csak 25 kulcsos vagy kilincses és kulcsos kivitelben, tetszés szerinti kulcslyuktávolsággal lehet használni és a zárat nem az ajtólap élébe, hanem az ajtólapba, a kulcscím alatt vésett mélyedésben helyezzük el, mi-30 kor is a zár szerelésénél, kis térfogatánál fogva, sok felesleges munkát takaríthatunk meg és az ajtólapot sem gyengítjük károsan. A találmánybeli bevésőzár ugyanis, lé-35 nyegében, kulccsal vagy kilinccsel, vagy mindkettővel mozgatható, ötlős szerkezetből és biztonsági rekesztőkkel felszerelt, kulccsal működtetett, zárayelves szerkezetből áll, melyek azonban különkülön is alkalmazhatók és a kulcscím 40 alatt, ettől eltakartan, az ajtó lapjába vannak eresztve, míg az ötlő és zárónyelv az ajtó éléből kiinduló véséssel létesített nyílásokon keresztül vannak a közös zártokba vagy külön zártokjukba vezetve. 45 Az ily módon kiképezett zár példaképeni foganatosítási alakját a mellékelt rajzon tüntetjük fel, melyen az 1. ábra a zár homloknézete az ajtóéi felől nézve; a 50 2. ábra a zártakon keresztül, az ajtólappal párhuzamosan vett metszet; a 3. ábra a 2. ábra A—B vonala mentén, a 4. ábra pedig a 2. ábra C—D vonala mentén vett, vízszintes metszet, 55 A bemutatott foganatosítási példa szerint a részarányos kiképzésű ötlő a hengeres (al) fejből és a lapos (a2) ötlőtestből áll, mely utóbbinak áttörése és ebbe nyúló két (a3) nyúlványa vagy csapja van. Az 60 (al) fejnék az ötletest síkjába eső, két (a4) szárnya van, melyeik a hengeres fejjel együtt, ismert módon lerézseltek. Az ötlő helyes vezetését az ajtóélbe eresztett (b) homloklemezben létesített, az ötlőfej 65 keresztmetszetével megegyező (bl) kivágás és a lemezből sajtolt, két (cl ós c2) tokfél egymásrahelyezése és összeerősítése után keletkező, az (a2) ötlőtestet felvevő (d) kivágás biztosítja. A két (a3) nyul- 70 vány az (e) csavarrugót tartja, melynek hátsó vége a zártok oldalára támaszkodik úgy, hogy e csavarrugó az ötlőt állandóan a rajzon feltüntetett helyzetben törekszik tartani. 75 A (cl, c2) zártokban ágyazott, ismert kiképzésű, kilincsfelvevő (f) dió, melyet egyik végével a tokfalra támaszkodó, má-