112249. lajstromszámú szabadalom • Vetítőgép különböző szélességű filmek, főleg hangosfilmek vetítésére

Megjelent 1935. évi jmiiiis hó 163-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 112249. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Vetítőgép különbözó' szélességű filmek, főleg hangosfilmek vetítésére. Magyar-Holland Kulturgazdasági r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 25-ike. A filmet, főleg a hangos filmet, a gyakorlat igazolta nagy tanítóhatása miatt mindinkább bevonják az iskolai oktatás tanrendjébe. 5 A szabványos (35 mm) szélességű celluloid-filmek tűzveszélyességük miatt csak külön vetítőkamrás bemutatóhelyiségben használhatók és így az ily filmeket a tanulók csak a mozgóképszínházakban tar-10 tott Oktató előadásokon tekinthették meg, míg intézeti előadótermekben a tűzveszély miatt csupán a nem gyulladó anyagra másolt filmeket mutatják be. Ez utóbbi anyag a celluloidnál drágább és így álta-15 Iában nem szoríthatta ki a celluloidfilmet. A gyártási költség csökkentése érdekében a nem gyulladó filmet kisebb méretben állítják elő, úgyhogy az e filmekhez való vetítőgépek, főleg a film-20 tároló és mozgató géprészek (filmdobok, filmvezető és mozgató részek, filmkapu) is megfelelően csökkentett méretekkel készülnek. Az oktató és tudományos filmeket 25 gyártó intézetek és gyárak eddigelé több, különböző, nevezetesen 8, 9.5, 16 és 17 mm szélességű filmet állítanak elő, úgyhogy azok vetítésére is különböző méretben készült filmvetítőkészülékre van szükség. 30 Egy-egy intézet tehát vagy egy bizonyos méretnek megfelelő vetítőgép birtokában csak az annak megfelelő szélességű filmfajtát használhatja vagy pedig több gépet kénytelen beszerezni, iha az oktatásra ké-35 szült valamennyi filmfajtát elő akarja adni. Az első esetben nem használható ki az egyébként rendelkezésre álló anyag, a másodikban pedig a több gép beszerzési költsége aránytalanul drágítja a felszere- 40 lést. A találmány oly, különböző szélességű filmek vetítésére alkalmas vetítőgép, főleg hangosfilm vetítőgép, mely e hátrányt megszünteti. A vetítőgép lényegileg két, 45 egymással oldható kapcsolatban álló részből áll. Az egyik (az alapegység) a vetítőgép állványa a rajta elhelyezett vetítőlámpával és optikával, valamint a fotocellát és az azt megvilágító fényforrással, 50 a filmdobokat tartó tengelyekkel és hajtómotorral, míg a másik (a kiegészítő rész) a filmszalag menesztő szerkezetét, filmvezető görgőket és a filmkaput magába foglaló, az előbbin oldhatóan rögzített 55 rész. Míg az előbbit bármilyen szélességű film vetítése alkalmával változatlanul használjuk, a reá helyezett kiegészítő rész több példányban, a vetítendő 8, 9.5, 16, ill. 17.5 mm szélességű filmszalagnak meg- 60 felelő méretben készül. A gép alapegységére tehát a fenti filmméreteknek megfelelően szerkesztett kiegészítő géprészek közül csak azt kell rögzíteni, amelynek szerkezete az éppen vetíteni szándékolt 65 film méretének megfelel. A csatolt rajzon a találmány példaként! kiviteli alakja vázlatos oldalnézetben látható. Az (1) alapra a vetítő fényforrást tar- 70 talmazó (2) lámpaház, a (4) vetítő optika, a (5a, 5b) filmdobok, a hajtómotor és a fotocellát megvilágító (3) fényforrás van rögzítve. Ez az alapegység minden vetítés alkalmával változatlan és ezen van 75 elhelyezve a szerkezetet kiegészítő, tetszőleges oldható módon rögzített kiegészítő (6) rész, mely a filmszalag menesztő