112190. lajstromszámú szabadalom • Ernyőzőberendezés nagy frekvemciájú berendezésekhez vagy azok részeihez

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BI£<feÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 112190. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Ernyőzőbevendezés nagyfrekvenciájú berendezésekhez vagy azok részeihez. C. Lorenz Akt le nyesel lschaft gyári cég Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi december hó 12-ike. Ismeretes, hogy rezgőköröket meghatározó részek, pl. csévék és kondenzátorok, hőmérséklethatásoknak vannak kitéve, melyek éles üzemfeltételeknél az adó nem 5 kívánatos frekvenciaváltozását okozhatják. Az ebből eredő hátrányok meggátlására már javasolták, a rezgőkörcsévék, vagy kondenzátorok olyan alakítását, hogy hőérzékeny kompenzálóelrendezések 10 révén a fellépő változások kiegyenlítése önműködően bekövetkezzék. így javasolták a rotorköteg távolságát, a kondenzátor statorkötegétől, a hőmérséklettől függően, olykép változtatni, hogy a konden-15 zátorral kapcsolt körben kapacitásváltozások ne keletkezzenek. Ismeretes azonkívül, önindukcióscsévéket olykép kiképezni, hogy az egyik irányban való kiterjedéssel szemben, összehúzódás lép fel a másik 30 irányban. Ezzel szemben a találmányszerinti javaslat az, hogy nagyfrekvenciájú eszközök vagy ily eszközök részei számára az ernyőzést hőérzéketlen anyagból kell előállítani és e célra különösen fémes burkolattal ellátott kerámiai anyagot kell felhasználni. Ennek az új elrendezésnek hasonló célja van, mint az említett ismeretes JQ elrendezéseknek, melyeknél igen nagy frekvenciaállandóságra van szükség. Azonban a találmány szerint nem a rezgőkörelemek kapacitását tartjuk állandó értékén, hanem a nagyfrekvenciájú esz-5 közt tartalmazó ház térbeli kapacitását. Mellékelt rajz az új elrendezés példaképem kiviteli alakjának oldalnézete és részben metszete. A (C) eszköz felvételére való ház (A) falai és a (B) alaplemez hőérzéketlen kerámiai anyagból állanak, mely a legújabb időben különböző nevek alatt kapható a kereskedelemben. Az (A, B) részek belül és kívül (D) fémréteggel vannak borítva, pl. rézzel vagy ezüsttel. A hőérzé- 45 ketlen kerámiai anyag használata folytán, a fémleernyőzéssel meghatározott térbeli kapacitás hőmérsékletváltozásoknál is állandó marad. Ilymódon nemcsak teljes eszközök szá- 50 mára állíthatók elő tokok vagy burkolatok, hanem pl. ily eszközök részeinek, pl. csévekészletek leernyőzésére is. Ebben a tekintetben eddig különösen csévekészletek nehézségeket okoztak, mert az a köve- 55 telmény, hogy a csóveátmérő lehetőleg nagy, az egész csévekészlet viszont, tehát a cséve a leernyőzéssel együtt, lehetőleg kicsi legyen. Ebből következik, hogy a csévetok távolságát a csévetekercsektől gg lehetőleg kicsire kell méretezni. Minél közelebb van azonban az ernyőzés a csövéhez, annál nagyobb a cséve csillapítása. Itt az említett térbeli okokból bizonyos csillapítási veszteségeket el kell tűrni. De 55 ekkor nehézségek lépnek fel, ha a csillapítási veszteségek emiatt változnak, ha a leernyőzés távolsága hőmérsékletbefolyások miatt változik. Itt tehát igen előnyös,