112187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elpuffogtató és ezek után a tűzgázutakban kapcsolt, főleg gőz előállítására való melegkicserélők üzemben tartására

— 4 -lése, összehasonlítva a leírt ismeretes eljárást a találmány szerinti eljárással. A 2. ábra az 1. ábra szerinti diagrammból a melegkicserélő után, — azaz közvetle-5 nül a melegkicserélő után kapcsolt turbinaelrendezés fúvókája előtt — a tűzgázok rendelkezésére álló teljesítményeknek diagrammos áttekintése. A 3. ábra a megfelelő szelepemelkedések 10 diagrammja. A 4. ábra a találmány gyakorlati példaképpeni kiviteli alakja. Az 5. ábra nyomásidődiagramm a találmány szerinti eljárás további végrehajtá-15 sában. A 6. ábra az 5. ábra szerinti nyomásidődiagrammhoz tartozó szelepemelkedések diagrammja. Az 1, ábrán az időket az abscissák, míg 20 a nyomásokat az ordináták jelzik. Az (a) szakadozott vonalvezetés tipikus nyomásidő-diagrammját jelzi, az ismeretes, oly elpuffogtatókamarával, amilyet különösen égési erőturbinák hajtására használnak. 25 E vonalvezetésnél az elpuffogtatókamarába bevezetett keverék gyújtása az (1) pontban történik, melynél az elpuffogtatókamarában a bevezetett keverék nyomása uralkodik. A gyújtással előidézett 30 elpuffogtatással az elpuffogtatókamarában a nyomás (2) pontig emelkedik, melyben azután elzáró szerve, amelyet általánosságban fúvókaszelepnek neveznek, nyitódik. Ezáltal a magasfeszült-35 ségű égési gázok az elpuffogtatókamarából távozni kezdenek és elsősorban a fúvókaszelep és fúvóka közötti előtér töltődik. Minthogy e fúvókaelőtér az itt figyelembe vett közönséges elpuffogtató 40 égési erőturbinánál ismert termodinamikai okokból aránylag kicsi, másrészt pedig már a távozás műveleténél a fúvókán keresztül nagyfeszültségű gázok áramlanak ki, az elpuffogtatókamara és a fií-45 vókaelőtér közötti nyomáskiegyenlítődós folytán a nyomás a (3) pontig csökken. Ettől a. ponttól kezdve ezután az égési gázok szabályszerű nyomáscsökkenése a fúvókán keresztül kezdődik az utána 50 kapcsolt turbina felé, míg a (4) pontban a töltés, iletve az öblitőlevegő nyomása következik be. A (4) időpontban a következő munkajáték kezdődik az elpuffogtatókamara öblítésével, illetve töltésével. 55 Az (1., 3., 4) szabadalmazott nyomásvonal tehát tipikus elpuffogtató munkajáték folyamatának fázisait jelzi a gyújtás időponja és a töltés, illetve öblítőidőpontja között. Ha már most lehetséges volna, ezt a 60 normális elpuffogtatóeljárást háborítatlanul és hiány nélkül oly melegkicserélővel is végrehajtani, mely a gázáramlás irányában az elpuffogtatótér kiboosátószerve (fúvókaszelep) előtt fekszik, akkor a 65 megfelelő nyomásdiagrammnak a rajzolt (1., 2., 3., 4) diagrammvonalnak kellene megfeleni, mindenesetre azon lényeges különbséggel, hogy a (3—4) terjeszkedési vonal, — a tűzgázok erős térfogatcsökke- 70 nése miatt, ami az erősen fokozott melegkicseréléssel függ össze, — erős lejtőben futna. Azonban minél kevesebb meleget vesz fel a melegkicserélő, annál inkább közeledik a terjeszkedési vonal az 1. 75 ábra szerint (3—4) nyomásvonalszakaszhoz. Az említett ismeretes üzemeljáirással kapcsolatban említendő, hogy a keverékkel töltött melegkicserélő közbenső terein 80 belül szabályszerű és tökéletes elpuffogtatás el nem érhető, ha a meleg k i cserélő az elpuffogtatókamarával közvetlenül és állandóan van összekötve. Emiatt hiába kísérleteztek, az úgynevezett elválasztó- 85 réteggel dolgozni, minthogy az ismeretes üzemeljárás használatával az elválasztóréteget olykép állítják be, hogy gyújtóképes keverék az elpuffogtatókamarában csak a melegkicserélő előtt keletkezhet. 90 Eszerint az elválasztóréteget a melegkicserélő előtt a gázáramlás irányában csak helyileg állítják be az elpuffogtatókamara töltésénél, úgv, hogy az elválasztó réteg mögött — tehát az elpuffogtató- 95 kamara belsejével térbelileg összeköttetésben álló melegkicserélő gáztereiben — csak égésigázmaradék van jelen, mely az előző elpuffogtatásból származik. Ily módon csak elpuffogtatókamairában levő, a 100 melegkicserélő előtt, az elválasztóréteg és az elpuffogtatókamara bebocsátószerve között bezárt, égésiaiiyaglevegőkeverók puffog el. Minthogy ekkor az ilymódon határolt keverékkel telt térben nyomás- 105 fokozás lép fel, már az elpuffogásakor áramlanak tűzgázok a maradéfcgázokkai telt térbe és ilykép a melegkieserélőbe is. melyben a tűzgázmaradékot sűrítik. Ezért csak aránylag csekély égésimagasnyomás no keletkezhet. Ezeket a viszonyokat az 1. ábrán a pont-vonallal jelzett (b) diagrammvonal mutatja, melyben az (5) pont a legnagyobb égési nyomást jelzi. Az (5) pontban a tűzgázútban a melegkicserélő mö- 115 gött elrendezett, időszakosan kormányzott kibocsátószerv (fúvókaszelep) nyitásával