112177. lajstromszámú szabadalom • Pótkocsi középső tartótesttel

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112177. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Pótkocsi középső tartótesttel. Tatra-Werke Automobil- und Wag-gonbau A. G. cég-Prag'-Smichov-ban. A bejelentés napja 1934. évi október hó 31-ike. A találmány középső, előnyösen cső­alakú tartótesttel felszerelt pótkocsi, amely tartótest körülbelül az előnyösen egymás­tól függetlenül föl- és lemozgathatóan rá-5 szerelt kerekek közepének magasságában foglal helyet. A találmány a régebbi megoldásoktól abban tér el, hogy kormányzott kerekek a közöttük végignyúló középső tartótest el-10 lenére kormányzás céljából 90°-kai vagy még nagyobb szöggel is elfordíthatók. En­nek a körülménynek nagy a jelentősége az ilyen pótkocsiknak szűk rakodó helye­ken, gyárudvarokon, rakodólejtőkre való 15 felmenésnél és hasonló alkalmakkor való mozgása szempontjából. A találmány különösen előnyös meg­oldási alakja lényegileg abból áll, hogy a mintegy tengelymagasságban lévő középső 20 tartótéért mellső része a kormánvzott, kere­kek fölé hajlított és hogy a kormányzott kerekek csatolására való forgáscsap a tartótest mellső végének lefelé irányuló toldatával kapcsolódik. Emellett a kor-25 mányzott kerekek a tartótest mellső vége alatt elfordíthatók, másrészt pedig a tartó­test további tartórészének mély fekvésé­ből adódó egyszerű kapcsolási lehetőségek az egy vagy több hátsó kerékpár számára 80 megmaradnak. A találmány másik előnyös megoldási alakja, amely esetleg másminő kialakí­tású alvázzal felszerelt járműveknél is al­kalmazható, a tengelycsonk-kormányzás-85 nak a forgáscsapkormányzással való egye­sítése. A rendes menetnél ekkor a két kor­mányzásnak csupán egyikét, előnyösen a tengelyosonk-kormányzást használjuk, a másik kormányzási lehetőséget pedig al­kalmas eszközökkel kikapcsoljuk. Ha azon- 40 ban a járműnek különösen nagy forduló­képességére van szükség, akkor mindkét, kormányzást felhasználjuk. Minden ne­hézség nélkül lehetséges a kerekeknek a jármű középtengelyéhez képest 90°-kal *5 vagy még nagyobb szöggel való összes el­fordulása, bár a kerekek tengelyeikhez képest 90°-nál kisebb szöggel fordulnak el és a tengely is a jármű hosszközepéhez képest 90u -nál kisebb szöggel lendül ki. A 50 kerekeknek tehát az ismert megoldási alakokkal ellentétben nem kell a jármű közepe alá fordulni. A találmány további jellemzői ós elő­nyei a mellékelt rajzokból és az ezekkel 55 kapcsolatos leírásból tűnnek ki. A rajz 1. ábrája a találmány egyik megoldási alakjának hosszirányban részben met­szett oldalnézete. A 60 2. ábra ugyanennek a megoldási alak­nak részleges felülnézete. A 3. ábra a jármű elölnézete. A 4. ábra másik, kombinált tengelycsonk-és forgáscsapkormányzású megoldási alak 65 alvázának mellső végét mutatja, az 5. ábra pedig a 4. ábra szerinti megol­dás működésmódját felülnézetben tün­teti fel. Az 1—3. ábra szerinti megoldási alak- 70 nál a járműalváz, illetve az (5) középső tartótest hátsó, mélyenfekvő (5a) részén a (6) hátsó kerekek ismert módon lengő féltengelyek révén csatlakoznak a (7) ágyazótömbökhöz és a (8) keresztrugó tá- 75 masztja meg őket. A tartócső (5b) mellső vége annyira föl van hajlítva, hogy a (9) mellső kerekek fölött foglal helyet. A

Next

/
Thumbnails
Contents