112176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyszeres vagy többszörös, állandó kapacitású, szilárd kondenzátorok előállítására

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 121 76. SZÁM. — Vll/G. OSZTÁLY. Eljárás egyszeres vagy többszörös, állandó kapacitású, szilárd kondenzátorok előállítására. Magyar Siemens-Scliuckert-Művek Villamossági •JRészvénytársaság- Budapest. A bejelentés napja 1934. évi május hó 5-ike. Oly méretű és oly kapacitású kondenzátorokat, és pedig mind egyszeres, mind többszörös kondenzátorokat, amelyeket p. o. távjelzőkábelek kiegyenlítéséhez hasz-5 nálnak, eddigelé nem sikerült úgy előállítani, hogy azok a gyakorlatban előforduló valamennyi feltételt kielégítsék. Gondos eljárásnál eljártak úgy, hogy megfelelő számú, sávalakú fémfoliát, di-10 elektrikumot képező szigetelőszalagok közbeiktatásával összesodortak és ily módon előállítottak oly kondenzátorokat, amelyeknek kapacitásértékei a kívánt értékeknek megfeleltek. Ezeknek a konden-15 zátorokinak is megvolt az a hátránya, hogy kapacitásuk értéke ingadozott, illetőleg megváltozott, aminek oka a dielektrikum tulajdonságainak, illetőleg a szigetelőszalagnak idővel való elváltozása, 20 valamint kisebb mértékben a fémes fegyverzetek öregedése. Az ilyen sodrott kondenzátorok dielektrikumának idővel való elváltozása valamennyi tekintetbe jövő szigetelőanyagnál bekövetkezik. 25 A találmány szerinti eljárással egyszeres vagy többszörös, szilárd kondenzátorókat állítunk elő, amelyeknek kapacitásértékei gyakorlatilag teljesen állandók. A találmány szerinti eljárás lényege az, 30 hogy a dielektrikumot képező üreges üvegtestek, célszerűen üvegcsövek külső és bélső felületeit homályosítjuk, célszerűen maratjuk és ezekre a felületekre a fegyverzeteket, mint leheletvékonyságú 35 fémrétegekét lecsapjuk. Az üvegnek dielektrikumként való használata önmagában ismert és annak a dielektrikumként használt más anyagokkal szemben előnye a tökéletes állandóság, valamint az a tulajdonsága az üveg- 40 nek, hogy nedvességet nem vesz magába. Távjelzőkábeltelepekben azonban szilárd üvegkondenzátorokat eddig nem lehetett alkalmazni, mert nem sikerült a vékony fegyverzeteket az üvegtestekre úgy fel- 45 vinni, hogy azok az üvegről a legcsekélyebb mértékben se váljanak le, ami pedig a kapacitás állandóságának első feltétele. Vastagabb fémes bevonatokat tetszőleges kerámiai anyagból készült tes- 50 tekre már felvittek úgy, hogy a kerámiai testet homályosították. Ismeretesek oly vákuum-kondenzátorok is, amelyeknél a fegyverzetet lecsapták. Azonban csak a homályosításnak és a lecsapatásnak egyet- 55 len eljárásban való egyesítésével sikerült elérni azt, hogy a dielektrikumként alkalmazott üvegtesteken a fegyverzet oly erősen tapad, hogy onnan csak csiszolással vagy csak vegyi úton távolítható el. Az 60 ilyen módon készült kondenzátoroknál az utólagosan történő kiöntés alkalmával a kiöntőmassza feltétlenül zsugorodik, azonban tapasztalataink szerint ez a zsugorodás sem képes a fémes bevonatot az üveg- gg testről eltávolítani. Az üvegtestek belső és külső oldalainak homályosítása célszerűen maratással történik, és a fémes fegyverzetet a maratott felületre, önmagában ismert módon, a fémek vegyi oldataiból 70 csapjuk le. Az üvegtestekre felviendő, lecsapott iémfegyverzetek nagyságát megfelelően alakított sablonokkal, nagy pontossággal