112171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges massza előállítására kaucsukból és szerves töltőanyagokból

— 3 — kiszorítsuk. Valóságban a munkafolyamat közben is bizonyos idő multával gyakran egész világosan észrevehető, hogy a nedvesség könnyű párafelhők alakjában tá-5 vozik, mire a kaucsuk a szerves töltőanyagokat mindig könnyebben és gyorsabban felveszi, miket szakadatlan hengermunkával csak ekkor szaggatunk és osztunk (rendkívül apró részekre. Ha ilyen módon 10 már teljesen egynemű massza keletkezett, a gőzt elzárjuk és a kihűlésig fokozatosan továbbhengerelünk. Ezáltal teljesen egységes, sírna, szilárd és szívós lemezt kapunk, melyet a hengereknek következő 15 szűkreállításával, — épúgy, mint a legjobb gumikeverékeket, — egész vékonyra húzhatunk ki, A további kezelés ismert módon akként történhet, mint a rendes gumikeverék esetében, vagyis utána a le-20 mezek kihúzása és nyomás alatti vulkanizálása következik. A találmány szerinti termékeknek jó rugalmasság mellett még akkor is kiváló szilárdságuk van, ha a szerves töltőanya-25 gok százalékos aránya a keverékben a kaucsuiktartalmat lényegesen felülmúlja. Természetes, hogy a vulkanizáló szerek (mint pl. kén) és a vulkanizálást gyorsító anyagok megválasztásával és adagolásá-30 nak módosításával, valamint megfelelő ásványi adalékokkal és töltőanyagokkal (cinkfehér, kaolin, magnézia, korom és effélék) a termékek konzisztenciáját a felhasználási célnak megfelelően a lágygumi 35 minőségétől egészen a keménygumi minőségéig változtathatjuk. A találmány szerint tökéletesen és igen gazdaságos módon festett mesterséges masszákat is előállíthatunk. E célból a 40 szerves töltőanyagokat (bőr, rostanyagok, faoellulóze, stb.) feldolgozásuk előtt magában véve ismeretes módon festjük és ezt követőleg, miként leírtuk, a kaucsukmaszszában feldolgozzuk. így a költséges szer-45 ves és szervetlen pigmenitfestékeket mellőzhetjük s ezért a mesterséges masszákat lényegesen olcsóbbá tesszük. A találmány szerinti munkamódnak további előnye abban van, hogy mivel lehe-50 tővé tettük felszívóképes szerves .töltőanyagoknak (különösen rostanyagoknak) nagyobb százalékban való felhasználását, sokkal nagyobb mennyiségű zsiradékot, olajat és viaszféléket adagolhatunk a fee-55 verőkbe, mint amilyen mértékben ez az ásványi töltőanyagokkal készült gumikeverékeknél lehetséges, mimellett az említett anyagok a töltőanyagokba teljesen vagy részben bekébelezhetők, (pl. felszívással vagy gyúrással), mielőtt még azo- 60 kat a kaucsukmasszába kevernők. A felhasznált töltőanyagok ugyanis a bekevert zsiradékokat abszorbeálják és ennélfogva ez utóbbiak a kaucsukot kevésbé ragadóssá teszik ós jóval csekélyebb mérték- 65 ben gyengítik különösen a húzószilárdság és írugalmasság tekintetében, azonban mégis lággyá, alakíthatóvá ós formaikitöltővé teszik. Ilyen módon a felsorolt lágyító anyagokból több mint 30%-ot kever- 70 hetünk a kaucsukanyaghoz minden veszély nélkül és egészen lényeges műszaki előnyöket érünk el, mint pl. igen nagymérvű vízhatlanság, fajsúly-csökkenés, a mesterséges masszának a vulkanizálás 75 előtti ós alatti, nagyfokú alakíthatósága, stb. anélkül, hogy a felhasznált zsiradékok és viaszok kivirágzanának, ami olyan jelenség, melytől a gumiiparban különösen félnek. 80 Kiviteli példa mesterséges papiranyagkaucsuikmassza előállítására az alábbi: 35 sr. nyers kaucsukot, 4 „ cinkfehéret és 0.8 „ ként 85 mintegy 100 0° mérsékleten a már leírt módon mjasztikálunk és keverünk, míg a kaucsukmassza teljesen enyvszerűvé ós nyúlósan folyóssá válik. Ezt követőleg állandó fűités közben fokozatosan a követ- 90 kező anyagokat keverjük be: 65 sr. ócskapapirost durva darabokban (nedvességtartalma 8.7%), 8 „ repceolajat, 3 „ vazelint ós 95 25 „ litopont. Lehűlés után még a következő anyagokat adjuk hozzá: 0.2 sr. piperidind iti oka,rbarninsavas piperidilt és 100 0.2 „ aldol-oc-naftilamint. A kitermelt kész, vulkanizált termék 136 súlyrészt tesz ki, úgy hogy 5.7 súlytrész ment veszendőbe, amely mennyiség, mivel a masszában más folyékony anyagok nin- 105 csenek, a feldolgozott ócskapapiros nedvességtartalmában bekövetkezett veszteséget jelenti. Bőrnek hasonló módon való feldolgozásánál, ha a felhasznált bőr nedvességtar- no talma eredetileg 20.2 %-ot tett ki, akkor a masszában feldolgozott bőr nedvességben súlyának 11.6%-át, vagy nedvességtartal mának (levegőn szárított állapotot véve) 57.7%-át veszíti el. E példaképen! keve- 115 rékben a bőr víztartalma tehát már csak