112168. lajstromszámú szabadalom • Hegesztett szerkezeti részek nem edzhető acélokból
Megjelent 1935. évi május hó 15 -én . MAGTAR KIRÁLYI #EMj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112168. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. / Hegesztett szerkezeti részek nem edzhető acélokból. Fried. Krupp Áktieiigesellschaft cégr Essen. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 20-ika. Hegesztett szerkezeti részek előállítására 60 kg/:mm2 -nél nagyobb szilárdságú acélokat a gyakorlatban eddig neon alkalmaztak, minthogy az volt a felfogás, 5 hogy a megadott szilárdságú acélok a hegesztési varratban és a varrat mellett mindig rideg edzési szerkezetűek és edzési repedések képzésére hajlamosak. A találmány ezzel szemben mindenféle he-0 gesztett szerkezeti részek kb. 60 kg/mm2 nél nagyobb szilárdságú nem edzhető acélokból, melyeknek széntartalma a 0.25%-ot nem szabad, hogy túllépje ós amelyek 2—10% mangánt, 1—15°/o nikí5 kelt, 2—5°/o krómot, 1—5°/o wolframot, 1—5 % molibdén t, 1—2 °/0 vanádiumot, 1—3% szilíciumot, 1.5—3% rezet tartalmaznak egyenként vagy keverten. E szerkezeti részeknél a kívánt nagyfokú szilárdíO ságot a szilárdságot fokozó ötvözetelemek megadott adalékaival érjük el, míg a széntartalmat oly alacsonyan tartjuk, hogy a hegesztésnél fellépő nagyfokú felhevítés és gyors lehűlés dacára sem kép-25 ződik rideg edzésszerkezet. Efcen acélok szerkezete a hegesztési övezetben martenzitszerű kiképzésű ugyan, azonban nagyobb mérvben szenesített acélok szerkezetével ellentétben nem üvegkemény és 30 rideg, hanem ezen acélok keménysége legfeljebb kb. 400 Brinnel-egység és ennek megfelelően szívósak. A megadott szilárdságnövelő adalékelemek tartalma általában összesen 15°/o-nál nem nagyobb. 35 Molibdénadalék esetében a melegen való szilárdság, vanadiumadalék esetén pedig a megeresztésállóság fokozódik, úgyhogy az acéloknak a szilárdságot csökkentő lágyulása a hegesztési övezetben korlátoztatik, vagy teljesen meggátoltatik. 40 A találmány szerint előállított szerkezeti részek további előnye az, hogy hegesztési kötéseik hőkezelést nem- igényelnek, minthogy a hegesztés — amint azt mar említtettük — a hegesztési övezetben 45 nem rideg, hanem lágy és SZÍVÓS edzésszerkezetet idéz elő, úgy hogy a hegesztésnél és üzem közben nem kell edzési repedésektől tartani. A megadott acélok különös előnyöket nyújtanak oly hegesz- 50 tett, szerkezeti réiizek előállítására, amelyeknek nagyobb szilárdságnál törés ellen rendkívül nagy mérvben biztosaknak kell lenniök, mint pl. mindenféle nyomótartályok, különösen gőzkazánok vagy 55 járműveknek, különösen légi járműveknek részei. A találmány szerint felhasználandó acéloknak megadott sajátossága ugyanis — mint már említettük — a hegesztési kötéseknek az ugyanolyan szi- 60 lárdságú más acéloknál elkerülhetetlen kiizzítását nélikülözhetővé teszi anélkül,' hogy a nagymérvű szívósság a hegesztési varrat mellett és ezzel a szerkezeti részek törési biztonsága veszélyeztetnék. A he- 65 gesztési kötések kiizzításának a nélkülözhetővé tétele azonban fontos műszaki haladás, minthogy a kiizzítás rendszerint csak nehezen és sok esetben egyáltalán nem keresztülvihető. 70 Lényegük szerint a találmány szerinti aeélakhoz tartoznak oly acéliak is, ame-> lyeknél a szilárdságot fokozó ötvözetkomponensek az alsó határnál kisebb menynyiségben vannak jelen, amelyek azon- 75 ban egyidejűleg több ily ötvözetkompo-
