112157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcsövekhez vagy izzólámpákhoz való huzaltestek előállítására

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI Ml^SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112157. SZÁM. — YH/d. (Vll/h.) OSZTÁLY. Eljárás villamos kisütőcsövekhez vagy izzólámpákhoz való huzal testek előállítására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindho ven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi íebruár hó 7-ike. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi március hó 22-ike. A találmány eljárás hussaltestek, pl. villamos, kisütőcsövekhez vagy izzólám­pákhoz való, rácsszerű elektródák vagy ernyők előállítására. 5 Ily huzialtesteknél általában kívánatos, sőlt tulajdonképen szükséges, hogy ezek ai testek meghaitározott módon legyenek fel­építve, nevezetesen hogy azok a huzalok, amelyekből e testeket felépítettük, egy-10 máshoz képest meghaitározott helyzetet foglaljanak el, mely előállítás közben, szá­moittevő mórtékben nem változik. Ilyen testeket tudvalevőleg úgy állítanak elő, hogy egy vagy több támasztókra vagy 15 sablonra huzalt tekercselnek, majd pedig ü sablont eltávolítják. Ebbem az esetben azonban némely célra még a huzaltestnek meghatározott alakot is kell adni és ezen­kívül nyilvánvaló, hogy, különösen ha 20 rendkívül vékony huzalokkal dolgozunk, mely eset villamos kisiitőcsöveknél gyak­ran adódik, e huzalok egymáshoz képest eltolódhatnak, aminek révén ezek a testek arra a célra, melyre őket számtuk, esetleg 25 alkalmatlanokká válnak. A találmány célja a jelzett hátrányok elhárításla és olyan eljárás létesítése, melynek segélyével előállíthatunk olyan, huzaltesteket, melyeknél a huzalok előál-30 lítás közben, pl. a telsitek hajlításánál, egy­máshoz képest nem tolódnak el, úgy, hogy a huzalok egymáshoz képest meghatáro­zott helyzetet foglalhatnak el, melyet már előre határozhatunk meg és mely az elő-35 kezelés köziben változást egyáltalában vagy gyakorlatilag nem szenved. A találmány szerinti eljárás a villamos kisütődstövekhez, izzólámpákhoz való huzaltesteket huzal­fonadékból alakítja, melynek huzalai kii-40 lönböző anyagokból vannak, mimelleitt ezt a hiizalfonadékot hozzuk a kívánt alakra, majd pedig a huzalok egy részét vegyi úton eltávolítjuk. Az új eljárás egyszerű foganatosítási módja szerint a huzalfoinadék egy részét 45 vegyileg állékony anyagból, pl. meghatá­rozott szervetlen savban oldhatatlan anyagból készítjük. Az új eljárással lehetővé vált olyan hn­zailtesitek előállítása, melyek előállításuk- 50 nál torzulátsit gyakorlatilag nem szenved nek. Miután e testek huzalait más huza­jlolkka! huzalfonadékká egyesítjük, me­óhanikailag szilárd testet készíthetünk, me­lyet a kívánt alakra lehet hajlítani anélkül, 55 hogy az előállítandó test huzalai egymás­hoz képesít eltolódjanak. Az említett szi­lárdság és az előállítandó tlest huzalai vi­szonylagoisí eltolhatatlanságának fokozá­sára előnyösnek bizonyult, ha a huzialfo- 60 nadékot elkészítése után hengereljük. En­nek folytán a huzalok egy része a többi huzal felüleitébe kevéssé behaitolhat, ami­vel az mtól»b említett huzalokat helyze­tükben eltolhatatKanul tarthatjuk. 65 Egyik korábbi javaslat szerint spirális alakú testieket, pl. elektromos izzólámpák­hoz való hevítődrótokat, szilárdságuk fo­kozására előállításuknál inagtesibre teker­cselnek és ezrt a magtestet azután a spi- 70 ráUsból eltávolítják. A spirális tekerüle­teinek a magtest felületén való eltolódása azonban az ilyen testek hajlításánál niem volt kizárva, úgy hogy ezek közörtü a te­kerületek közöitt határozott távolságot 75 megtantani nem lehetett. Ez a hátrány a találmány esetében nem mutatkozhat, mi­vel a huzalok egymással fonadékká van­nak egyesítve, úgy hogy eltolódás gya­korlatilag többé nem lehetséges. 80

Next

/
Thumbnails
Contents