112118. lajstromszámú szabadalom • Bordás vasbetonfödém

és másrészt a (11) hornyokkal, végül a födém két végén a (11) hornyokkal kapcsoljuk. Ezáltal olyan hordákat kapunk, melyeknek keresztmetszete a födém végei 5 felé növekszik, amint ez a 2. ábrán látható. A 3., 4. és 5. ábrák a különböző szélességű bordák képzését a 2. ábra a—a, b—b és c—c vonalai mentén vett metszetekben, nagyobb léptékben mutatják. 10 Abból a célból, hogy a (8) kitöltő idomtégla helyzetváltozása, mely az (1) elzáró lapoknak a különféle (10) vagy (11) hornyokkal való kapcsolása folytán áll elő, az egymással szomszédos bordák kereszt-15 metszetét ne befolyásolja, illetőleg, hogy ezeket a bodákat azonos keresztmetszetváltozással képezzük ki, olyan (8) idomtéglákat alkalmazunk, melyek szélessége mindig egy-egy horonytávolsággal 20 különbözik egymástól. Ehhez — célszerűen — a 6. ábra szerinti megoldást alkalmazhatjuk, melynél a (8) kitöltő idomtégla három részből, nevezetesen a középső (8') részből és két 25 egyenlő szélső (8") részből áll. Ez esetben csak arra van szükség, hogy a középső (8') rész különféle szélességekben készüljön, míg a (8") oldalrészek szélessége végig állandó maradhat. Szabadalmi igények: 30 1. Bordás vasbetonfödém, idomtéglák alkotta, sík alsó felülettel, azzal jellemezve, hogy a bordák alapfelületeit alkotó lapok szélein egy-egy felfelé irányuló hosszirányú léc van, míg a ki- 35 töltő idomtégláik alsó szélein több párhuzamos hosszirányú horony van, melyek a lécek befogadására valók. 2. Kitöltő idomtégla, az 1. igényben védett bordás vasbetonfödémekhez, azzal 40 jellemezve, hogy a párhuzamos hornyok az idomtégla belseje felé nyúló peremben vannak kiképezve. 3. Kitöltő idomtégla, az 1. igényben védett bordás vasbetonfödémekhez, ille- 45 tőleg a 2. igényben védett idomtégla fogianatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy három részből áll, továbbá, hogy a hornyok a szélső részekben vannak kiképezve, míg a középső rész magában 50 véve ismert módon, trapézalakú. 4. Lap, az 1. igényben védett bordás vasbetonfödém bordás alapfelületének képzésére, azzal jellemezve, hogy a lap üregei, egymáshoz képest, úgy vannak 55 eltolva, hogy keresztmetszetben egymást átlapolják, ahol is a felső üreg, célszerűen, az (5) nyxilványban Van kiképezve. 1 rajzlap melléklettel. Pallais nyomda, Budapest.