112113. lajstromszámú szabadalom • Készülék cipőbetétek alakjának lemintázására és eljárás ily cipőbetétek fémből való előállítására

Megjelent 1935. évi május hó 41-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112113. SZÁM. — VH/e. OSZTÁLY. Készülék cipőbetétek alakjának lemintázására és eljárás ily cipőbetétek fémből való előállítására. Riesz Iván oki. mérnök Stuttgartban. A bejelentés napja 1933. évi november hó 21-ike. A találmány eljárás lábtámasztó cipőbetéteknek előállítására fémből. Az eddigi eljárás abból állt, hogy a terheletlen és deformált lábról gipszből vagy más kép-5 lékeny anyagból öntvény 1enyoma tot állítottak elő. Ezt az öntvénylenyomatot vették alapul a betétnek fémből való készítésénél, melyet csak rendkívüli gyakorlat mellett kalapálással lehetett előállítani. 10 Az anyag ridegsége folytán készítés közben sok volt a selejt, az érzékszerinti készítés többszörös próbálást igényelt, úgyhogy ez a készítési mód drága volt és mindamellett anatómiailag csak megköze-15 lítően lehetett helyes. Másféle előállítási módnál gépileg sajtolt lábtámaszokból indultak ki, melyeket normáltípusok után különböző nagyságban állítottak elő és tartottak raktáron, 20 hogy felhasználás előtt utánkal'apálással a lábhoz némileg hozzáigazítsák. Azonban ez az eljárás is költséges a különböző sajtolókölyük nagy száma folytán, emellett csak látszólag egyéni és így viselése fáj-25 dalmas. Mindeme betéteknél használat közben rendszerint gyulladásos nyomott hely lép fel a lábon, mág a fájdalmak a lábtámasz helytelen ívelési magasságából 30 származnak, amelyet ugyanis egyénileg kell a lábhoz igazítani. A találmány egyszerű eljárást ad meg a lábalaknak készülékkel való lemintázására, mimellett a lemintázást csak akkor 35 foganatosíthatjuk, ha a lábnak terhelt állapotban való ívelését, valamint esetleg valamely más csontnak terhelt állapotban való sülyedését már fájdalomnélkülire beszabályoztuk. Erről az ortopéd szempontból tökéletes 40 mintáról a következőkben ismertetett eljárással a legrövidebb idő alatt a legkeményebb fémbádogból oly lenyomatot állíthatunk elő, amely, mint lábtámasz semmiféle utánkalapálást nem igényel. 45 A lábalak lemintázására való készülék szekrényszerű keretből áll, melybe himbaszerű tömb van behelyezve. A tömb felülete a lábnak megfelelő ívelésű. Az ívelés magasságát lemezekkel, ékekkel, csava- 50 rokkal vagy hasonló elemekkel mindaddig szabályozzuk, míg a beteg fájdalomérzés-3 meg nem szűnik, viszont a himba a testsúly hatása alatt önműködőlég áll be a kellő hajlásszögbe. 55 Beszabályozás után a keretet valamely könnyen szilárduló képlékeny masszával, pl. gipsszel, könnyen folyós fémmel, peesétviasszal vagy más hasonló anyaggal részben kitöltjük, mire a beteg a talpalak 60 bemintázására a masszába lép. Ilymódon a lábnak pontos, az anatómiai lábívelésnek teljesen megfelelő mintáját kapjuk meg. Az eljárás, mellyel ilyfajta gipsz- vagy g5 hasonló anyagból való mintákból néhány perc alatt a legellentállóbb fémből való lábtámaszokat állíthatunk elő, abból áll, hogy az anatómiailag helyes talplenyomatról ugyanazon, vagy más anyagból matri- 70 cát készítünk, ezt képlékeny dugattyús hidraulikus sajtóba helyezzük, a fémbádogot a matricára toljuk és a lábtámaszt kisajtoljuk. A sajtolást gumimembrán vagy máseféle révén visszük véghez, mely 75 nagy hidraulikus nyomás alatt áll és teljesen hozzáilleszkedik a matricához. A leírt készülékkel és az ismertetett el-