112108. lajstromszámú szabadalom • Oszcillátor-modulátor

— 8 — szültségek alkalmazhatók a találmány ke­retén belül. Az alábbi feszültségek a cső katódjához vannak viszonyítva: Első vagy vezérlőrács = — 7 5 második vagy árnyékolórács = + 278 harmadik vagy elnyomórács = — 23 anód = + 181 Tekintettel arra a körülményre, hogy az anód feszültsége a második rácshoz 10 képest kritikus, a (19) ellenállásnak ket­tős szerepe van; az egyik az, hogy lehe­tővé teszi a kimenőkörnek a (24) hangolt rezgőkörhöz való csatolását a (20) kon­denzátor útján, a másik az, hogy az átla­• 5 gos anódfeszültséget szabályozza. A fent megadott feszültségi értékeknél és '57-es típusú pentóda alkalmazásánál, a (19) ellenállás nagysága 60.000 ohm. Figyelemreméltó körülmény, hogy a 20 második rács nagy pozitív feszültsége folytán, a harmadik, azaz „elnyomárács" és az első rács közötti csatolóhatás nagy­jában ki van küszöbölve és így a bemenő­kör és a rezgőkörök gyakorlatilag el 35 vannak szigetelve. Ugyancsak figyelemreméltó körülmény, hogy a kör működési körzetében nem észlelhető szekunder emissziós hatás, ami várható volna tekintettel arra, hogy az iO anód feszültsége kisebb a második rács feszültségénél. A szekunder emissziót a harmadik rács negatív feszültsége gá­tolja meg, amint ezt a 2. ábrának a (30) görbével határolt területe mutatja. ;5 A szükséges feszültségeket, a feltünte­tett példában, telepek létesítik; természe­tes, hogy üzemben a szokásos egységes erőforrás használható; a kívánt feszült­ségeket ellenállások beiktatásával léte-0 sítjük. A találmány, melyet pentóda- vagy ötelektródás vákuumcsővel kapcsolatban; ismertettünk, bármely sokelektródás cső­vel kapcsolatban alkalmazható, feltéve, 5 hogy az elektródák közötti távolság és az alkalmazott feszültségek között általában! ugyanaz a viszony áll fenn, mint a talál­mány szerinti pentóda-elrendezésnél. Szabadalmi igények: 1 1. Közbeeső frekvenciás vevőkapcsolás, jellemezve oly csővel, amelynek a ka­tódából kiinduló elektronáramot (emisz­sziót) a vett rezgések befolyásolása alatt vezérlő elektródája és egy, a se­gédfrekvenciát létesítő elektródája van, 55 amely a katódból kiinduló össz-emisz­sziót nem befolyásolja, de lehetővé teszi az elektronáramnak különböző külső, a cső megfelelő elektródáira kapcsolt áramkörökre való elosztását. 60 2. Az 1. igényben védett közbeesőfrekven­ciás vevőkapcsolás kiviteli alakja, jel­lemezve oly kapcsolású pentódával, hogy a katódával szomszédos rácsa gyenge negatív (pl. —7V) feszültségű 65 és a vételi rezgések által befolyásolt és az anóddal szomszédos rácsa szintén negatív feszültségű (pl. —23 V) és a segédfrekvencia rezgéseitől vezérelt, míg a középő rácsnak a legnagyobb 70 pozitív feszültsége van (pl. + 278V) és az anód ennél valamivel kisebb fe­szültségű (pl. +181V), jellemezve to­vábbá közbeesőfrekvencia-körrel, a közbeesőfrekvenciának az anódhoz leg- 7ö közelebb fekvő rácskörre való átvite­lére való csatolóberendezéssel. 3. Az 1. és 2. igényben védett vevőkapcso­lás kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az anód feszültségét a középső 80 rács és az anódkör közé kapcsolt és (20, 21, 22) kondenzátorokkal áthidalt (19) ellenállás szabályozza. 4. Az 1—3. igények bármelyikében védett vevőkapcsolás kiviteli alakja, melyet 85 az jellemez, hogy az anódához legköze­lebb fekvő rácsnak negatív feszültsé­gét (28) ellenállással sorbakapcsolt (27) telep létesíti, amelyet az (28) ellen­állással együtt (21) kondenzátor hi- 90 dal át. 5. Az 1—4. igények bármelyikében védett közbeesőfrekvenciás vevőkapcsolás ki­viteli alakja, melyet a segédrezgést lé­tesítő osatolószervek oly méretezése 95 jellemez, hogy e rezgés amplitúdója az egész felhasznált frekvenciakörzetben gyakorlatilag állandó. 6. Az 1—5. igények bármelyikében védett közbeesőfrekvenciás vevőkapcsolás ki- 100 viteli alakja, melyet az elektróda­feszültségeknek és az ellenállásoknak oly méretezése jellemez, hogy a kö­zépső rácson levezetett elektronáram az anódáét meghaladja. 105 1 rajzlap melléklettel Pallais nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents