112106. lajstromszámú szabadalom • Előagy- és tusamegerősítés kézi lövőfegyverekhez
Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112106. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Eló'agy- és tusamegerősítés kézi lőfegyverekhez. Fegyv ernek! Frommer Rudolf g-épészmérnök, vexérigrazg-ató Budapesten. A bejelentés napja 1934. évi február hó 16-ika. Az olyan kézi lövőfegyvereknél, melyek előagya külön darab és tusája is külön darab, az előagy hátsó vége és a tusa mellső vége szétnyílás ellen megvédendő. 5 A találmány kézi lövőfegyvereknek olyan kiképzése, mely által ez a megóvás igen egyszerűen és célszerűen eszközölhető. A találmány lényege, hogy az előagy és tusa találkozásánál a závájrzattokon 10 vagy a fegyver szekrényén vagy esetleg mindkettőn kengyelszerű toldatok ágaznak ki, amelyek a tusa mellső végét és az előagy hátsó végét lefödik, ezáltal ezeket a részeket szilárdan lefogják és megvé-15 dik attól, hogy szétnyíljanak. A rajz a találmány szerinti megerősítés néhány példakóppeni kiviteli alakját vázlatosan ábrázolja. Az 1. ábra olyan puska oldalnézete, mely-20 n él úgy a závárzatokból, mint a szekrényből nyúlnak ki a toldatok. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II vonala szerint. A 3. ábra metszet a 2. ábra III—III vo-25 nala szerint. A 4. ábra olyan puska oldalnézete, melynél a toldatok csakis a szekrényből nyúlnak ki. Az 5. ábra keresztmetszet a 4. ábra Y—V 30 vonala szerint. A 6. ábra metszet az 5. ábra VI—VI vonala szerint, míg a 7. ábra egy másik kiviteli alak ugyanilyen metszete. 85 Az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (1) závárzattokból mindkét oldalon az (1) závárzattokkal egy darabban készült, vagy arra erősített (2) toldatok nyúlnak lefelé és a (3) szekrényből ugyanilyen (4) toldatok nyúlnak fölfelé. A (2) és (4) tol- 40 datok összetalálkozásánál célszerű az egyik toldaton (5) lécet ós a másik toldaton (6) hornyot alkalmazni, amely utóbbiakba az (5) lécek beilleszkednek és így a (2) és (4) toldatok közt kapcsolatot lé- 45 tesítenek. A tusa mellső vége ós az előagy hátsó vége a (2, 4) toldatok alá illeszkedik, úgyhogy a (2, 4) toldatok a két rész találkozási hézagát letakarják és szilárdan le- 50 rögzítik, miáltal azok szétnyílása ki van küszöbölve. A 4--6. ábra szerinti kiviteli alak abban tér el az 1. és 2. ábra szerintitől, hogy a (3) szekrényből kinyúló (4) toldatok egé- 55 szen az (1) závárzattokig nyúlnak föl, és hosszuk nagyobb részén a szekrénnyel összefüggnek, míg az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál a nyúlványok csak felső, illetve alsó végükön függnek össze a tok- 60 kai, illetve szekrénnyel, hosszuk legnagyobb részén azonban üregesek. A T-keresztmetszetű (4) toldatok felső vége a závárzattokhoz simul vagy ehhez valamilyen módon lehet erősítve. Ennél a kivi- 65 teli alaknál az előagy és tusa találkozási! hézagát egy tömör darabból álló toldat fedi le. Az ezen hézagokat lefödő egy darabból álló toldatok természetesen a závárzattokból is ágazhatnak le és alsó vé- 70 geik a szekrényhez illeszkedhetnek vagy lehetnek utóbbival összeerősítve. A 7. ábrán feltüntetett kiviteli ajaknál a (4) nyúlványok keresztmetszete V alakú, ami az előagy és tusa végeinek megtmun- 75 kálását és a nyúlványok alá illesztését megkönnyíti.