112106. lajstromszámú szabadalom • Előagy- és tusamegerősítés kézi lövőfegyverekhez

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112106. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Eló'agy- és tusamegerősítés kézi lőfegyverekhez. Fegyv ernek! Frommer Rudolf g-épészmérnök, vexérigrazg-ató Budapesten. A bejelentés napja 1934. évi február hó 16-ika. Az olyan kézi lövőfegyvereknél, melyek előagya külön darab és tusája is külön darab, az előagy hátsó vége és a tusa mellső vége szétnyílás ellen megvédendő. 5 A találmány kézi lövőfegyvereknek olyan kiképzése, mely által ez a megóvás igen egyszerűen és célszerűen eszközölhető. A találmány lényege, hogy az előagy és tusa találkozásánál a závájrzattokon 10 vagy a fegyver szekrényén vagy esetleg mindkettőn kengyelszerű toldatok ágaz­nak ki, amelyek a tusa mellső végét és az előagy hátsó végét lefödik, ezáltal ezeket a részeket szilárdan lefogják és megvé-15 dik attól, hogy szétnyíljanak. A rajz a találmány szerinti megerősítés néhány példakóppeni kiviteli alakját vázlatosan ábrázolja. Az 1. ábra olyan puska oldalnézete, mely-20 n él úgy a závárzatokból, mint a szekrény­ből nyúlnak ki a toldatok. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II vonala szerint. A 3. ábra metszet a 2. ábra III—III vo-25 nala szerint. A 4. ábra olyan puska oldalnézete, mely­nél a toldatok csakis a szekrényből nyúl­nak ki. Az 5. ábra keresztmetszet a 4. ábra Y—V 30 vonala szerint. A 6. ábra metszet az 5. ábra VI—VI vo­nala szerint, míg a 7. ábra egy másik kiviteli alak ugyan­ilyen metszete. 85 Az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (1) závárzattokból mindkét oldalon az (1) závárzattokkal egy darabban készült, vagy arra erősített (2) toldatok nyúlnak lefelé és a (3) szekrényből ugyanilyen (4) toldatok nyúlnak fölfelé. A (2) és (4) tol- 40 datok összetalálkozásánál célszerű az egyik toldaton (5) lécet ós a másik tolda­ton (6) hornyot alkalmazni, amely utób­biakba az (5) lécek beilleszkednek és így a (2) és (4) toldatok közt kapcsolatot lé- 45 tesítenek. A tusa mellső vége ós az előagy hátsó vége a (2, 4) toldatok alá illeszkedik, úgy­hogy a (2, 4) toldatok a két rész találko­zási hézagát letakarják és szilárdan le- 50 rögzítik, miáltal azok szétnyílása ki van küszöbölve. A 4--6. ábra szerinti kiviteli alak ab­ban tér el az 1. és 2. ábra szerintitől, hogy a (3) szekrényből kinyúló (4) toldatok egé- 55 szen az (1) závárzattokig nyúlnak föl, és hosszuk nagyobb részén a szekrénnyel összefüggnek, míg az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál a nyúlványok csak felső, illetve alsó végükön függnek össze a tok- 60 kai, illetve szekrénnyel, hosszuk legna­gyobb részén azonban üregesek. A T-ke­resztmetszetű (4) toldatok felső vége a závárzattokhoz simul vagy ehhez valami­lyen módon lehet erősítve. Ennél a kivi- 65 teli alaknál az előagy és tusa találkozási! hézagát egy tömör darabból álló toldat fedi le. Az ezen hézagokat lefödő egy da­rabból álló toldatok természetesen a zá­várzattokból is ágazhatnak le és alsó vé- 70 geik a szekrényhez illeszkedhetnek vagy lehetnek utóbbival összeerősítve. A 7. ábrán feltüntetett kiviteli ajaknál a (4) nyúlványok keresztmetszete V alakú, ami az előagy és tusa végeinek megtmun- 75 kálását és a nyúlványok alá illesztését megkönnyíti.

Next

/
Thumbnails
Contents