112079. lajstromszámú szabadalom • Gabonacséplő nem fémes anyagból készült megmunkáló elemekkel

Megjelent 1935. évi ruájus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^

^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11 SÓ 19. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Gabonacséplő, nem fémes anyagból készült megmunkáló elemekkel. Ifj. Toldy Ferenc földmíves Jánd. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 7-ike. Noha a cséplés egyike az emberiség legrégibb és legfontosabb problémáinak, a kezdetleges és tökéletlen kézicséplést vagy a lóval való nyomtatást csak igen hosszú 5 idő után váltotta fel a géppel való cséplés. E tekintetben a Meikle-féle verőléces cséplődob, valamint a Turner-féle, szeges rendszerű cséplőgép korszakalkotó volt, mert egyszeribe igen hatásos cséplést tett 10 lehetővé. Ez újabbkori cséplőgépek azonban a hatásos munka ellenére még mindig nem felelnek meg tökéletesen a gyakorlat igényeinek, mert a szemeknek a kalászokból vagy a hüvelykből való ki-15 választása tekintetében csak a termelési hányad nagy, de az eddigi gépek magukat a szemeket nem kímélik elegendő mértékben és így a kitermelt anyagban sok esetben aránylag nagy számban van-20 nak sérült vagy tört szemek. Különösen áll ez a kényesebb magvakat kiválasztó gépekre, elsősorban a lóheremagfejtő (lóheremorzsoló) gépekre, repcecséplő gépekre stb. Annak ellenére, hogy az eddigi 25 cséplőgépek jórészt lehetővé teszik a különböző magfajtákhoz való alkalmazkodást, nevezetesen a cséplődobnak vagy a kosárnak (hengernek) az illető magfajtához való dobbal vagy kosárral való ki-30 cserélését avagy átalakítását is, s jóllehet figyelemmel vannak az illető magfajta (pl. repce) könnyen sérthető jellegére is, még mindig nem tudták a szemek tökéletes kímélését biztosítani. 36 A találmány célja e hátrány kiküszöbölése, anélkül, hogy ez a kiválasztás hatásosságának rovására menne. A találmány abból a megfigyelésből indul ki, hogy a szóbanforgó hátrányt a közönséges gabonacséplőgépek és a különleges 40 cséplőgépek (lóheremorzsolók, repcecséplők) megmunkáló elemeinek vagy felületeinek (síneknek, verőléceknek, szegeknek, drótszöveteknek) szerkezeti anyaga okozza. Nevezetesen az eddigi megmun- 45 káló elemek vagy felületek kivétel nélkül fémből készülnek, még akkor is, ha tudatosan törekedtek a szemek kímélésére (pl. repcecséplésnél a kosáron védő fémborítást alkalmaztak). 50 Ezért kísérleteim során a szemek kímélésére lehetőleg tökéletesen alkalmas, a fémtől eltérő anyagok megválasztására törekedtem. Beható kísérleteim azt eredményezték, hogy a kitűzött cél nem- 55 fémes, hajlékony és rugalmas anyagból, elsősorban gumiból készült megmunkáló elemekkel vagy felületekkel érhető el. Ehhez képest a találmány szerint á dob vagy a kosár (henger) egyikének vagy gQ mindkettőnek megmunkáló elemeit vagy felületeit gumiból állítjuk elő. így a kísérletek tanúsága szerint a szemeknek tökéletes kímélését érjük el, anélkül, hogy ez — mint jeleztük — a kiválasztás hatá- 55 sosságát csökkentené, annál kevésbbé, mert a lágygumi a vulkanizálás révén rugalmasságának, illetve engedékenységének legalább részbeni megtartásával többé-kevésbbé keményíthető lévén, az 70 illető magfajtához egyfelől a hatásos kiválasztás, másfelől a szemek kímélése szempontjából esetről-esetre kellően hozzászabható. Találmányom alkalmazása különösen 75 kiváló eredménnyel járt a lóheremagfejtő (lóheremorzsoló) gépeknél, tehát éppen azoknál a gépeknél, amelyeknél