112075. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer kisütőcsövekhez

Megjelent 1935. évi május hó 198-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAP SZABADALMI LEIRAS 113075. SZÁM. — Vil/h. OSZTÁLY. Elektródarendszer kisütőcsövekhez. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi jnnius hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 27-ike. A találmány glektródarendszer kisütő­csövekhez, melynek legkülső üzemi elek­tródája csak a hősugarakat bocsátja át az elektronokat azonban nem. 5 Ismeretesek oly elektródarendszerek, melyeknek legkülső elektródája, mely rendszerint anóda és amelyet nagy pozi­tív potenciálon tartanak, áttört. Ezt az áttörést thermikus okokból alkalmazzák, 10 hogy a kisülési tér belsejéből a hő jobban sugározzák kifelé. Ebben a térben hő fej­lődik egyrészt az izzókatóda működése, másrészt azoknak a veszteségeknek követ­keztében, amelyek az anódán, illetőleg 15 mas, pozitív potenciálon tartott elektró­dákon keletkeznek. Ha a hő sugárzását megakadályoznék, pl. olykép, hogy az anódát összefüggő bádoglemezből készít­jük, akkor a kisütőtérben oly meg nem 20 engedhető nagy hőfok fejlődne, amely mellett megindulna a nem fűtött elektró­dák, pl. a rácsok thermikus emissziója. Hogy ezt megakadályozzák, az anódát sok esetben mint lyukacsos fonadékot ké-25 szítik el. így azonban az anóda nyílásain elektronok mehetnek át, az anóda és az üvegfal közötti térbe és ott zavarokat okozhatnak. E zavarokat az üvegbura belső fala, 80 valamint az elektródarendszert tartó, szi­getelő anyagú támaszok villamos álla­pota lényegesen befolyásolja, mert ezeket a részeket az anóda beforrasztási helyéi­ből kiinduló kúszó áramok pozitív poten-35 ciálra tölthetik fel. Ez az eset nagy való­színűséggel bekövetkezik akkor, ha az anódfeszültséget bekapcsolják mielőtt a katódaeímisszió teljes mértékben megin­dult volna. Ez általában így van a szo­kásos hálózati csatlakozású vevőkészülé- 40 kéknél. Ha e szigetelő anyagú felülete­ket a kisülési térből kitévedt elektronok, vagy az áttört falú anódán átjutott elek­tronok oly sebességgel érik, amely a felület potenciáljának megfelel, úgy azo- í5 kon szekunder emisszió keletkezik. Ezek az emittáló felületek, mint elektródák hat­nak és mivel a vezérlőráccsal kapacitive csatoltak, a rácskörben a csillapítást és a kapacitást megváltoztatják. De ha az 50 üvegfalnak nincs is pozitív töltése és szekunder emissziótól sem kell tartani, az anóda áttört fala akkor is lehet zava­rok forrása. Az anódán áthatoló elektro­nok annál inkább lassulnak, minél köze- 5f> lebb jutnak az üvegfalhoz s végül meg­fordulnak. Ennek következtében az anóda és az üvegfal közötti térben tértöltés ke­letkezik, melynek állapotát és összetéte­lét a csövön belül és kívül levő számos 60 villamos hatás befolyásolja. Magától ér­tetődik, hogy az ilyen cső külső zavaró hatásokkal szemben sokkal érzékenyebb, mintha a kisülési folyamat az elektróda­rendszer belsejében levő térre korlátozott. 65 Ezenkívül az ilyen tértöltések sokszor rendkívül labilisak és ugrásszerű átmene­tekre hajlamosak, amelyek a hangszóró­ban ropogó hangokat adnak. Bizonyos körülmények között e tértöltések a Bark- 70 hausen-Kurz-féle rezgésekhez hasonló természetű rezgéseket okozhatnak. A találmány célja, hogy a legkülső elektróda különleges alakításával meg­akadályozzuk a fentemlített zavaró je- 75 lenségek felléptét anélkül, hogy ezzel egy­idejűleg rontanók az elektródarendszer thermikus sajátságait. Ezt a feladatot

Next

/
Thumbnails
Contents