112067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridilaminok származékainak előállítására
Megjelent 1935. évi május hó 198-én. HAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112067. SZÁM. — IV/h/a. OSZTÁLY. Eljárás piridilaminok származékainak előállítására. Chemische Fabrik von Heyden Aktieiigresellsehaí't cég-Radebeul-Dresden. A bejelentés napja 1934. évi február hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi március hó 8-ika. Azt találtuk, hogy acilezőszere'knek a 2nOxi-5-aminopiridin étereire való behatása útján új, eddig ismeretlen piridinvegyületekhez juthatunk. Minthogy a 5 á-ioxi-5-amiiiiopii'idíLn éterei az 568.549. számú német szabadalmi leírás szerint előállítható nitrovegyületek redukciója útján könnyen és igen tisztán előállíthatók, a 2-oxi-5-aminopiridin az aminnitro-10 génen acilezett étereinek ez az új csoportja is könnyen hozzáférhető. E vegyületcsoport ezenkívül különösen farmakológiai szempontból értékes tulajdonságokkal rendelkezik. így pl. ez anya-15 gok egy sorozata kifejezetten fájdalomcsillapító és zsongító hatású, ilyenek pl. a 2-et ox i - 5 - a ceti lam in ó -, a 2-etoxi-5-piropionilamino- és a 2-etoxi-ő-butirilaminőpiridin. A benzolsorozat hasonló hatású 20 vegyületeivel, pl. a feneitidinnel szemben az acilezett piridinam inoéterek itt ismertetett válfajánál a methámoglobinképződés igen csekély, vagy alig fordul elő, úgy, ezeket a vegyületeket még az e te-25 kinitetben rendkívül érzékeny macskák is nagyon jól birják. Az acilezett 2-oxi-5-aminopiridin éterei tehát gyógyszerkincsünk értékes gazdagodását jelentik. Előállításukra alkalmaz-30 hatjuk az aminocsoportok acilezésére szokásos módszereket. 1. példa: 2-etoxi-5-acetilaminopiridin. 100 g 2-etoxi-5-aminopiridint .(olvadáspontja 68 C°) 400 cm3 száraz éterben fel-85 oldunk és visszafolyásra állított hűtő alkalmazása mellett lassan 100 cm8 ecetsavanhidridet adunk hozzá. Áz anhidrid hozzáadása után a reakciótermék legnagyobb része kristályos alakban kivált és azt leszivatjuk. A maradékot az oldószer 40 elpárologtatása útján kapjuk meg. A hozadék 122 g = az elméletinek 95 százaléka. Ha az anyagot vízből kikristályosítjuk, hosszú, színtelen prizmákat alkot, me- & lyeknek olvadáspontja 123 C°. 2. példa: 2-etoxi-5-propionilaminopiridin. 100 g 2-etoxi-5-aminopiridint 50 cm3 száraz éterben feloldunk és az 1. példának megfelelően 100 g propionsavanhidridet 50 adunk hozzá. Az elméleti hozadék kb. 95 százalékának megfelelő mennyiségben 2-etoxi-5-propionilaminopiridint kapunk kissé vöröses kristálytömeg alakjában. Ecetészterben és petróléterben vagy víz- 55, ben való átkristályosítás után az anyag színtelen kristályokat alkot, melyeknek olvadáspontja 95—96°. 3. példa: 2-etoxi-5-butirilaminopiridin. 30 g 2-etoxi-5-aminopiridint és 16 g szá- 60 raz piridint 200 cm3 száraz éterben feloldunk és 25 g n-vajsavkloridot adunk hozzá. A reakció befejeztével az elegyet meglugosítjuk, az étert elkülönítjük és elpárologtatjuk. A maradék, vízzel való ki- 65 rázás után, 43 g súlyú kristályos massza. Ecetészterből és petroléterből való kristályosítás után az anyag finom fehér, 91—92 Oon olvadó tűket alkot.
