112066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére

Megjelent 1935. évi május hó 198-én. MAGYAR KIRÁLYI WB» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112066. SZÁM. — IV/h/1. (Il/a.) OSZTÁLY. Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler cég Frankfurt a/M. és felerészben jogutódja Dr. Varga József műegyetemi tanár Budapest. Pótszabadalom a 104720. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi október hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi október 30-ika. A 107420. sz. szabadalom olyan eljárást véd, mindennemű szén, kátrányok, olajok, szurkok és más széntartalmú anyagok nemesítésére hidrogénnel vagy hidro| 5 géntartalmú gázokkal, magasabb hőinérsékeken és nyomásokon, katalizátorok jelenlétében, melyet az jellemez, hogy a kiindulási anyagra 100° fölötti hőmérsékeken és 10 atm.-nál nagyobb nyomásokon 10 fölös mennyiségű hidrogént hagyunk hatni a kiindulási anyag átalakulását katalitosan támogató mennyiségű kénhidrogén, vagy a reakciókörülmények mellett kénhidrogént szolgáltató anyagok és 15 molibdén vagy wolfram, vagy ezek vegyületei egyidejű jelenlétében. Ilyenkor a molibdén- vagy wolfrámkatalizátor és a kénhidrogén egyidejű behatása folytán nagyobb hatásokat érünk el, mint hogyha 20 molibdén- vagy wolfránikatalizátorokat egymagukban alkalmaztunk volna. Aramlógázokkal való szakadatlan munkamenet esetén gondoskodnunk kell arról, hogy a reakciótérben a hatásfokozáshoz 25 szükséges mennyiségű kénhidrogén állandóan legyen jelen. E találmány értelmében a törzsszabadalom szerinti eljárást a hidrogénező gáz körfolyamatban való hasznosítása mellett végezzük, még pedig 30 úgy, hogy a hidrogénezőtérben a molibdén- vagy wolfrámkatalizátor hatásfokozásához szükséges kénhidrogénkoncentrációt a visszavezetendő hidrogéndús hidrogéinezési hull'adékgázzal állítjuk be. Pél-35 dául úgy járunk el, hogy a hidrogénezőíérből kilépő gáz-gőzelegyet a reakciónyomás teljes fenntartása közben hűtéssel egy folyékony és egy gázalakú részre bontjuk fel, a folyékony részt elkülönítjük a túlnyomórészt hidrogénből álló gáz- 40 alakú részt pedig a hatásfokozáshoz szükséges mennyiségű kénhidrogénnel a hidrogénezőtérbe vezetjük vissza. Emellett a kénhidrogénitartalom beállítása úgy történik, hogy ha a hidrogéndús hulladék- 45 gázban túlságosan sok a kénhidrogén, a fölös kénhidrogénmennyiséget a hulladékgáznak a szállítókészülékbe való vezetése előtt a hulladékgázból, pl. mosással elvonjuk, ha pedig a hidrogéndús hulladékgáz- 50 ban nem lenne elégséges kénhidrogén, a hiányzó kénhidrogénmennyiséget a szállítókészülék mögött adjuk hozzá. E mellett célszerű az adagolandó kénhidroigénmennyiséget a gáz-gőzelegy lehű- 55 tésekor kapott folyékony kondenzátumból, vagy e kandenzátum nyomásának csökkentésekor kapott ú. n. „metánífrakció"-ból kitermelni. A körfolyamatban a reakciótérbe vissza- 60 vezetett gáz kénhidrogéntartalmának beállításakor természetesen tekintetbe kell venni azt a friss hidrogénmennyiséget is, melyet a reakció közben elfogyott hidrogén pótlására vezetünk a reakciótérbe. 65 Ha tehát olyan kéntartalmú nyersanyagokat dolgozunk fel, melyek túlságosan sok kénhidrogént tartalmazó hulladékgázokat szolgáltatnak, a hidrogéndús hulladékgázból, pl. magábanvéve ismert 70 módon kellően megválasztott mérsékelt mennyiségű vízzel vagy olajokkal, vagy vashidroxidnak vagy kálciumhidroxidnak zagy-ával stb. végzett mosással annyi kénhidrogént vonunk el, hogy az ezután 75 a reakciótérbe visszavezetett hidrogénező-