112049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatoknak vagy folyékony elegyeknek szétbontására, lehűtés és vegyes alkatrészek kikristályosítása útján

Megjelent 1935. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓS.Úí SZABADALMI LEÍRÁS 112049. SZÁM. — IV/i. (X/f.) OSZTÁLY. Eljárás oldatoknak vagy folyékony elegyeknek szétbontására, lehűtés és egyes alkatrészek kikristályosítása útján. Gesellschaft für Linde's Eismaschineii A.-G. Höllriegelskreuth, ugyismint Dr. Krause A. Georg müncheni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi február hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi november hó 1-je. Már javasolták oldatok alkatrészeinek oly módon való kitermelését, hogy vagy az oldott anyagot vagy az oldószert, lehűtés útján, szilárd alakba hozzák és ezt kö-5 vetőleg a folyékony és szilárd fázist egymástól szétválasztják. Ily módon oldatokból sók választhatók ki vagy pedig folyadékokból (pl. tejből), a víz kifagyasztásával, koncentrátumok állíthatók elő. Ez 10 utóbbi célra már javasolták vagy az oldatoknak hűtéssel, mozgatás közben, jégkristályokból és anyalúgból álló, többékevésbbé sűrű péppé való átalakítását vagy pedig jégcellákban tömbökké fa-15 gyasztását, felaprítását és ezt követőleg a jég és anyalúg elegyének pl. centrifugában való szétbontását. A találmány oly eljárás oldatok szétbontására lehűtés és egyes alkatrészeknek 20 kikristályosítása útján, mely az eddigelé javasolt eljárásoknál tetemesen egyszerűbb. A találmány szerint a szétbontandó folyadékot oly edényben hűtjük, melynek 25 alakja a szilárd és folyékony fázis szétbontására alkalmazott szerkezet alakjához idomul és a hűtőedényben addig hűtjük, míg formaálló testet nem kapunk, melyet közvetlenül a szétbontószerkezetbe helyez-30 hetünk, melyben a további feldolgozás végbemehet. A hűtés alatti hőmérsékleti gradiens emellett abban az irányban a legnagyobb, amelyben a két fázisnak későbbi szétbontását létesítő erők hatnak. 35 Kísérletek igazolták, hogy ebben az esetben a képződő kristályok iránya a szétbontásnál fellépő erők irányával összeesik, úgy, hogy a folyékony és szilárd közeg rendkívül könnyen és tökéletesen választható szét egymástól. A hűtésnél fél- 40 lépő legalacsonyabb hőmérsékletnek a szétválasztandó alkatrészeknek eutektikus hőmérséklete felett kell feküdnie, mert különben az alkatrészek teljes szétválasztása elvben lehetetlen. Mégis bizonyos kö- 45 rülmények között pl. ha nagy hűtési sebesség kívántatik meg, helyenként az eutektikus hőmérsékletnél kisebb hőmérséklet is megengedhető, ha a formatestet, a két fázis szétválasztása előtt, megfele- 50 lően felhevítjük. Az eljárást tejkoncentrátum előállítása nyomán ismertetjük, mely eljárásnál a vizet kifagyasztjuk, majd a koncentrátumot és jeget centrifugában egymástól 55 szétválasztjuk. A találmány szerint a tejet (esetleg evakuálás útján foganatosított, megelőző gáztalanítás után) körgyűrűalakú tartályban hűtjük, melynek külső átmérője és magassága a centrifugakosár 60 korrespondeáló méreteinek felel meg. Azt találtuk, hogy eközben a jég tűs, illetve lemezalakú kristályokban kiválik, amelyek gyakorlatilag a legnagyobb hőmérsékleti gradiens, azaz a gyűrűalakú tar- 65 tály sugarainak irányában rendeződnek; a koncentrátum a jégkristályok közötti, ugyancsak sugárirányú közbeeső terekben és csatornákban gyűlik össze. A hűtést addig folytatjuk, amíg a kívánt mennyi- 70 ségű, de legalább annyi jég nem vált ki, hogy a kifagyasztó edényben keletkezett