112038. lajstromszámú szabadalom • Nyakkendő

Megjelent 1935. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112038. SZÁM. — I/e. (I/i.) OSZTÁLY. Nyakkendő. Dr. Tóth Zoltán ügyvédjelölt Budapest. A bejelentés napja 1934. évi május hó 16-ika. A fenti találmány alapját a régi és ma már egyáltalán nem célszerű ú. n. re­gatt, kész hosszú nyakkendő és a most általánosan használt hosszú önkötő nyak-5 kendő előnyeinek egyesítése képezi. A regatt-ból vettem ki annak legna­gyobb előnyét, t. i. azt, hogy nem kell a nyakkendőre csomót kötni a megkötésnél, mert azt már a gyártásánál aplikálják rá. 10 A hosszú nyakkendőnek viszont felhasz­náltam azon előnyös tulajdonságát egy­részt, hogy a nyakkendő alsó, keskenyebb szára ugyanúgy kerül a feltevéskor az ing gallérjába, mint az önkötő nyakken-15 dőnél, tehát kitölti a gallért, másrészt a keskenyebb száron a nyakkendő csúsztat­ható a kívánt helyre és ennek a szabadon mozgó keskeny szárnak burkolásával ma­gának a csomónak az alakját is formál -20 hatom. Találmányom célja tehát az, hogy a férfiöltözék leglényegesebb és legtöbb gondot igénylő alkatrészének, a nyakken­dőnek kötési idejét a legminimálisabbra 25 redukálja. Egyben lehetővé teszi azt, hogy mindenkinek tökéletesen álljon a nyak­kendője és annak gyűrődését teljesen, már ab ovo kizárja. Azonkívül a nyak­kendő alsó, ezideig szabadon fityegő szá-30 rát célszerű megoldással a nyakkendő szélesebb, felső szárában rejti el. Mind­ezen előnyös tulajdonságai mellett még a legélesebb szemű szakértő sem tudja róla megállapítani használat közben, hogy az 85 nem önkötő nyakkendő. Találmányom három darabból lesz ösz­szevarrva és kb. annyi anyagot vesz fel, mint a közönséges önkötő hosszú nyak­kendő. 40 1. A felső, tehát szélesebb szár hossza kb. 30 cm. (Lásd a mellékelt rajzon 1. ábra a.) A felső részéibe e szárnak, ahova majd a csomó kerül, illetőleg a kötés­imitáció, vastagabb flanellt vagy ú. n. gummiszövetet, vagy más, nehezebben 45 gyűrődő anyagot használok bélésnek, ami majd a nyakkendő szép formáját lesz hi­vatva tartani. 2. Ezután a keskenyebb alsó szár kerül felerősítésre. A hossza ennek a szárnak 50 kb. 65 cm. és megfelel az önkötő nyak­kendő keskenyebb szárának. (L. 1. ábra c.) Ez a keskenyebb szár a szélesebb szár felső részének egyik oldalához lesz rög­zítve, kb. 3 cm. hosszúságban, amit — az 55 összeillesztés helyét — a kötésű tánzat, helyesebben a csomó fog takarni. (L. 2. ábra.) 3. Most következik a harmadik résznek, a csomónak (kötésutánzatnak) felerősí- 60 tése az alsó és felső szár összevarrásának helyén. Ehhez annyi anyag szükséges, amennyit a kötésutánzat az, összevarrás helyén felvesz, kb. 10—12 cm. hosszú és 8—10 cm. széles, hogy összehajtva és 65 összevarrva, mihtelgy a felső szár folyta­tásának lássék. (L. 1. ábra b.) Ebből gyű­rűt formálunk és rávarrjuk az alsó és a felső szár összetoldási helyére. (L. 3. áb­rát.) Ennek a kötést imitáló gyűrűnek 70 azonban csak a nyakkendő előrészén sza­'bad rögzítve lennie, hogy a keskeny szár ebbe belehúzható legyen és ebben, szaba­don mozoghasson. A nyakkendő megkötése úgy történik, 75 hogy miután a nyakkendőt, mint a közön­séges önkötő nyakkendőt szoktuk, az ing gellérj ában elhelyeztük, a nyakkendő keskenyebb szárát keresztülhúzzuk a kötést utánzó gyűrűn, illetőleg csomón. 80

Next

/
Thumbnails
Contents