112036. lajstromszámú szabadalom • Hőtárolóval ellátott berendezés főzésre, sütésre és más hasonló célokra
3Iegjelent 1935. évi május lió 1-én. MA6YAE KIEÍLYI ^^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112036. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Hó'tárolóval ellátott berendezés főzésre, sütésre és más hasonló célokra. Spiess Paul mérnök Zoliikon (Svájc). A bejelentés napja 1934. évi május hó 15-ike. Főzésre, sütésre és más hasonló célokra már ismeretes oly hőtárolóval ellátott berendezés, amelynél tárolófolyadókként nagy fajhőjű elpárologtatható folyadék, 5 célszerűen desztillált víz van egy vagy több nyomóedénybe zárva, melyet az csaknem kitölt úgy, hogy kb. 100—800 C° közötti közepes tárol óhőmér s ókletné 1 a nyomóedénytől a hőleadáshelyekhez való 10 hőát vitelt a tárolóközeg gőze végzi, amely kondenzálódik, ha a hőleadási helyekkel érintkezik. Sütéshez a fentemlített tárolásnál a tárolóközegnek kb. 250 C°-ú hőmérséklete 15 szükséges, míg az ú. n. továbbiőzésheas már 120—200 C° hőmérsékletek elegendők. Számos anyaghoz a sütési műveletnél a melegítőlapon kb. 240—250 C°-nál nem sokkal alacsonyabb hőmérsékletek szükségei • 20 tétnek. Ha a főzőtűzhely részére csák egy hőtárolóforrást alkalmazunk, úgy a tárolóközeg hőmérsékletének a sütési műveletre való tekintettel kb. 250 0°-nál nem szaibad alacsonyabbnak lennie. Ennek az 25 a következménye, hogy a tárolótérfogatnak nagynak kell lennie, hogy bizonyos mérvű tárolás elérhető legyen, vagy pedig, hogy kisebb tárolótőrfogat mellett a maximális tároló hőmérsékletet kb. 280 C°-ra 30 kell tennünk. Ezek a rendszabályok egyetlen tárolótest alkalmazása esetén szükségesek, ha a sütésre vonatkozó feltételeknek minden időben kielégítve kell lenniök. 35 Minthogy ezen két rendszabály következtében a hőveszteségek megnövekednek, két vagy több tárolóedényt rendeztek el, amelyeknek különböző a hőmérsékletük, úgy hogy pl. a sütésre szánt tárolóedénynek kb. 280—220 C° között, a második ily 40 edénynek pedig kb. 220—120 C° között váltakozó a hőmérséklete. Ennél az elrendezésnél a szigetelési veszteségek kisebbek, mint csak egyetlen e d é nycsoportnál, minthogy csak egy részt kell a magas hőmér- 45 feékletnél elszigetelni, míg a másik résznél alacsonyabb hőmérsékletek és ennélfogva kisebb veszteségek jönnek tekintetbe. Mindkét tárolótestet azonban külön-külön höf elvevő hellyel, külön-külön hőmér- 50 sékletszabályozóval és külön-külön biztositószeleppel kell ellátni. Ennek a kétszeresen alkalmazandó szerkezetcsoportnak az a hátránya, hogy a tűzhelyet megdrágítja. Minthogy továbbá 55 pl. villamos áramnak a hőtárolási célokra való hozzávezetése esetén az egyes elemeknek csatlakozási értéke kb. fele az összcsatlakozási értéknek, úgy nagy fogyasztás idején a magasnyomású elemnél 60 is különbségek lépnek fel a tárolóhőmérsékletben, amint azt fentebb kifejtettük, hacsak nem alkalmazunk nagy, azonban a veszteségeket növelő tárolótérfogatot. A találmány e hátrányokat úgy szünteti 65 meg, hogy • valamely elgőzölögtethető folyadék felvételére való zárt edényeknek legalább két csoportjából álló tárolótűzhely éknél az (1) tárolóedénycsoport, amelyhez a külső meleget vezetjük, a ma- 70 gas hőmérsékletű hőelviételek számára van elrendezve^ az alacsonyabb hőmérsékleteknél való hőelvételre alkalmazott (2) tárolóedényesoport pedig melegét az első csoporttól kapja. 75 E rendszabály következtében azokat a
