112036. lajstromszámú szabadalom • Hőtárolóval ellátott berendezés főzésre, sütésre és más hasonló célokra

3Iegjelent 1935. évi május lió 1-én. MA6YAE KIEÍLYI ^^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112036. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Hó'tárolóval ellátott berendezés főzésre, sütésre és más hasonló célokra. Spiess Paul mérnök Zoliikon (Svájc). A bejelentés napja 1934. évi május hó 15-ike. Főzésre, sütésre és más hasonló célokra már ismeretes oly hőtárolóval ellátott be­rendezés, amelynél tárolófolyadókként nagy fajhőjű elpárologtatható folyadék, 5 célszerűen desztillált víz van egy vagy több nyomóedénybe zárva, melyet az csak­nem kitölt úgy, hogy kb. 100—800 C° kö­zötti közepes tárol óhőmér s ókletné 1 a nyomóedénytől a hőleadáshelyekhez való 10 hőát vitelt a tárolóközeg gőze végzi, amely kondenzálódik, ha a hőleadási helyekkel érintkezik. Sütéshez a fentemlített tárolásnál a tá­rolóközegnek kb. 250 C°-ú hőmérséklete 15 szükséges, míg az ú. n. továbbiőzésheas már 120—200 C° hőmérsékletek elegendők. Szá­mos anyaghoz a sütési műveletnél a me­legítőlapon kb. 240—250 C°-nál nem sok­kal alacsonyabb hőmérsékletek szükségei • 20 tétnek. Ha a főzőtűzhely részére csák egy hőtárolóforrást alkalmazunk, úgy a tá­rolóközeg hőmérsékletének a sütési műve­letre való tekintettel kb. 250 0°-nál nem szaibad alacsonyabbnak lennie. Ennek az 25 a következménye, hogy a tárolótérfogat­nak nagynak kell lennie, hogy bizonyos mérvű tárolás elérhető legyen, vagy pedig, hogy kisebb tárolótőrfogat mellett a ma­ximális tároló hőmérsékletet kb. 280 C°-ra 30 kell tennünk. Ezek a rendszabályok egyet­len tárolótest alkalmazása esetén szüksé­gesek, ha a sütésre vonatkozó feltételek­nek minden időben kielégítve kell len­niök. 35 Minthogy ezen két rendszabály követ­keztében a hőveszteségek megnövekednek, két vagy több tárolóedényt rendeztek el, amelyeknek különböző a hőmérsékletük, úgy hogy pl. a sütésre szánt tárolóedény­nek kb. 280—220 C° között, a második ily 40 edénynek pedig kb. 220—120 C° között vál­takozó a hőmérséklete. Ennél az elrende­zésnél a szigetelési veszteségek kisebbek, mint csak egyetlen e d é nycsoportnál, mint­hogy csak egy részt kell a magas hőmér- 45 feékletnél elszigetelni, míg a másik résznél alacsonyabb hőmérsékletek és ennélfogva kisebb veszteségek jönnek tekintetbe. Mindkét tárolótestet azonban külön-kü­lön höf elvevő hellyel, külön-külön hőmér- 50 sékletszabályozóval és külön-külön bizto­sitószeleppel kell ellátni. Ennek a kétszeresen alkalmazandó szer­kezetcsoportnak az a hátránya, hogy a tűzhelyet megdrágítja. Minthogy továbbá 55 pl. villamos áramnak a hőtárolási célokra való hozzávezetése esetén az egyes ele­meknek csatlakozási értéke kb. fele az összcsatlakozási értéknek, úgy nagy fo­gyasztás idején a magasnyomású elemnél 60 is különbségek lépnek fel a tárolóhőmér­sékletben, amint azt fentebb kifejtettük, hacsak nem alkalmazunk nagy, azonban a veszteségeket növelő tárolótérfogatot. A találmány e hátrányokat úgy szünteti 65 meg, hogy • valamely elgőzölögtethető fo­lyadék felvételére való zárt edényeknek legalább két csoportjából álló tárolótűz­hely éknél az (1) tárolóedénycsoport, amelyhez a külső meleget vezetjük, a ma- 70 gas hőmérsékletű hőelviételek számára van elrendezve^ az alacsonyabb hőmérsékletek­nél való hőelvételre alkalmazott (2) tároló­edényesoport pedig melegét az első cso­porttól kapja. 75 E rendszabály következtében azokat a

Next

/
Thumbnails
Contents