112031. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső
Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112031. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken cég- Eindhoven-foen (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi május hó 18-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi április hó 21-ike. Hogy a gáztöltéses, váltóárammal üzemben tartott elektromos kisütőcsövek kisugározta fény villogását csökkentsék, javasolták már e csöveknek egy izzókatódával 5 és három anódával való ellátását, továbbá e csöveiknek háromfázisú váltóárammal való üzembentartását. Ez esetben az anódákat elektromos forgóáram forrásának három fázisvezetőkéhez, a katódát pedig 10 a nullavezetékhez csatlakoztatják. Ha a jelzett fajtájú kisütőcsöveknél a fényintenzitást olykép törekednénk fokozni, hogy a gáztöltéshez e célra ismert, nehezen illó fémek, pl. nátrium gőzéit ada-15 goinók, az a hátrány mutatkoznék, hogy a fémgőz üzem közben a mindenkor ka tóda hatását kifejtő izzóelektróda felé mozogna, minek folytán az anódák közeiélben a fémgőz a kisülésiben rövidesen többé nem 20 venne részt. Nehezen illó fémeken itt azokat a fémeket értjük, melyek gőznyomása 200 C° hőmérsékleten egy mm-nek csak töredékét teszi, amilyen féím pl. a nátrium, litihium, kálium, rubidiuni, magnézium, 25 cink, kadmium. A nehezen illó fém gőzéneik a katóda felé való mozgása különösen az erősein elöktropoaitív féknek, pl. nátrium gőze esetében lép fel. A jelzett fajtájú kisültőlcsőnél továbbá 30 az a hátrány mutatkoznék, hogy a fémgőz jeleinléte folytán az anódák között igen könnyein átütés léphetne fel. Találmányunk oly kisütőcső, mely háromfázisú váltóárammal üzemben tart-35 ható, nehezen illó fémek gőzét tartalmazza és oly szerkezetű, hogy nemcsak az előbb jelzett hátrányokat hárítjuk el, hanem még további előnyöket is elérünk, minek folytán a ki sütőcső világítási célokra való felhasználásira kiválóan alkalmas. A találmányunk szerinti kisütőcső a gáztöltésen kivül nehezein illó fém gőzét is tartalmazza és a kisütőcső egymással összeköttet és ben álló három szárral készült akként, hogy a szárak tengelyvoina- 45 lai prizma egy-egy élét alkotják és a szárak kölcsönös távolsága a szárak átmérőjének legfeljeibb kétszeresét teszi; ezenkívül mindegyik szár izzóelektródiát tartalmaz. Miután az ilyen felépítésű csőben 50 egymáshoz közel elrendezett anódák nincsenek, az anódák között nem kívánatos átütés fel nem léphet. Annlak ellenére, hogy mindegyik izzóelektróda az üzemi időtartam legalább 2 /a rész© folyamián ára- 55 mot vezet, ami ezen elektróda egyenletes hevítését elősegíti, az elektropozitív fémgőz nem kívánatos mozgása az elektródák egyike felé még sem lép fel, még pedig azon okból, mert mindegyik izzó elektró- 60 dámák a többi elektródák valamelyikéihez képest váltakozva pozitív és negatív potenciál ja van és mert a cső teljesen szimötriás felépítésű, úgy, hogy mindegyik izzóelektróda ugyanazt a szerepet játssza. 65 Miutám a kisütőcső összes szárai egymástól kis távolságban vannak, mely célszerűen kiselbb a cső átmérőjénél és mivel ezek a részek háromszög szerint vannak elrendezve, egymásra hőt sugároznak, ami 70 a szükséges fémgőznyomás fejlődésiét és fenntartását megkönnyíti és a hőveszteséiget csökkenti. A kisütőcső szárainak ezen kölcsönös besugárzása, és a csőben levő fémnek ennek folytán felfokozott el- 75 gőzösítése szintén hozzájárul e fém előbb
