112016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rezgések mechanikai feljegyzésére hordozószerven, valamint ily hordozószerv

vágási karakterisztika minimális ellenállása felett 12—15 deci-Bell értékű rezonanciaesúcsot lelapítani képesek, kiváló eredményeket ad zselatin és áttetsző szap-5 pan keveréke. Hordozóanyagnak és vágási közegnek használhatunk azonban cellulózszármazékot, pl. a „cellofán" néven ismert terméket is. Az imént ismertetett hordozószervek K) alkalmasak a találmány szerinti feljegyzési eljárás foganatosítására, azonban nem alkalmasak közvetlen reprodukálásra fényérzékeny cella segélyével, mivel mindnyájan áttetszőek. Éppen ezért utó-15 kezelésnek vetendők alá pl. úgy, hogy a rezgések nyomát kitöltjük oly anyaggal, hogy a nyom és ennek környezete optikailag eltérővé és ezzel a nyom az optikai reprodukálásra alkalmassá váljék, Ügy 20 is eljárhatunk, hogy, mielőtt a feljegyzést végezzük, fedőréteget alkalmazunk, amelyből és a speciális ellenállású vágási anyagból részeket veszünk el úgy, hogy a rezgésnyom létesüljön, mimellett az cm 25 lített fedőréteg oly természetű, pl. átlátszatlan, hogy a nyom és ennek környe zete között az optikai jellegzetességek tekintetben különbség adódjék. Az ilyen feljegyzés fényérzékeny cella segélyével :30 való reprodukálásra közvetlenül alkalmas. Ha az előbb említett anyagok mechanikai szilárdsága nem volna elégséges ahhoz, hogy hordozószervül önmagukban 35 megfeleljenek, ez anyagokat alátámasztó rétegeket is alkalmazhatunk, mely pl. celluloidból lehet. Az állandó amplitudós eljárást, melyet a találmány szerint előnyösen alkalma-40 znnk, célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy mélységi és szélességi változásokat mutató hornyot jegyzünk fel V-alakú vágóélű vágószerv, pl. véső segélyével. A (V) szárai közötti szög célszerűen akkora, elő.45 nyösen 174°, hogy a véső mozgásai a rezgés irányában, mely a hordozószerv síkjára merőleges vagy közel merőleges, a hordozószervben megnövelt amplitúdóval jegyződnek fel. Ezzel elérjük azt. hogy a 50 kis amplitúdójú rezgések, kiváltképen a nagyobb frekvenciájú rezgések, különösen jól jegyződnek fel, mert a véső amplitúdói ez esetben a hordozószervben kb. 20—40-szeres nagyítással mutatkozhat.55 nak. Ez az állandó amplitudós módszer foganatosításánál igen előnyös, mert a nagyobb frekvenciákra hangolt feljegyzőkészülék használata révén az ilyen készülékek érzékenysége a szokásos készülékekéhez képest kicsiny. A fentemlített 60 véső segélyével elért nagyítás azonban lehetővé teszi, hogy az érzékenységet a szokásos mérven túl növeljük azzal, hogy az összes amplitúdókat jelentékenyen nagyítva jegyezzük fel. 65 A találmány könnyebb megérthetése céljából rajzot is mellékelünk. Az 1. és 2. ábrán is az összes frekvenciák számára állandó energiájú rezgések sorozatának amplitúdóit a frekvenciák ' függvényében egy-egy hangfelvétel alakjában ábrázoltuk. E karakterisztikák ordinátái a í'eljegyzendő rezgések amplitúdóit, abcisszái pedig a különböző írek- _ venciákat adják meg. A feljegyzés két tnódszere közötti különbség abban van, hogy az 1. ábra szerint a rezgések feljegyzése az ú. n. állandó sebességű módszer szerint történt, amikoris az amplitúdók a frekvencia növekedésével csökkennek, míg a 2. ábra a rezgéseknek az ú. n. állandó amplitudós módszer szerint való feljegyzésével adódó karakterisztikát mutatja, melyen az amplitúdók a frekvenciák egész körzetén át állandó nagyság- 85 ban mutatkoznak. Önként értetődik, hogy a rezgési energia mindkét esetben a frekvenciák teljes körzetén át állandó. A 3. ábrán az (1) görbe egy szokásos mechanikai vágószerkezet karakterisztikáját jelzi, mely a feljegyzett rezgések amplitúdóit a frekvenciák függvényében mutatja. Ez a karakterisztika maximumot 100 és 300 periódus közötti frekvenciákon mutat, amint ezt a (2) csúcs jelzi. Növekedő frekvenciával a karakterisztika esik, úgy hogy az így kapott feljegyzés nem alkalmas fényérzékeny cella segélyével való optikai reprodukálásra, miután a ]00 reája eső fény mennyisége az eredeti rezgések jellegével arányban nincs. A vágószerkezet rezgőszervei úgy vannak hangolva, hogy a 3000 és 7000 periódus közötti frekvenciakörzetben a (3) rezonanciacsúcs adódik. Mindkét (2) és (3) csúcsot vagy hegyet oly mértékig tompítjuk, hogy az eredő karakterisztikát a (4) görbe adja, mely a frekvenciák tág körzetén át közel állandó no amplitúdójú, amikoris a (3) hegy lelapítását azzal érjük el, hogy olyan vágási közeget választunk, melynek a frekvenciától függő anyagellenállása (resistance response) erre elégséges, míg a (2) hegyet 115 azáltal egyengethetjük le, hogy a feljegyzőkészüléket tápláló erősítőt kompenzáljuk.