112010. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló vasúti járművek összekapcsolásánál egymással összekötendő vezetékekhez

— 2 — amikor is a szegély a rendszer forgó élévé válik, nnely >a (d) felületen csúszik. Hogy a különböző magasságban fekvő kapesolófejeket egymásban, vagyis egy 5 magasságba vezessük, minden egyes Ijap­csolófejen az (a) homlokfelület alsó sze­gélyéből kiinduló (g) vezető saru van, mely a 3. ábra szerint rézsútosan lefelé és a 2. ábra szerint oldalirányban baj-10 lik, még pedig a kiszögelő (d) léc oldala felé. Két különböző magasságban fekvő kapcsolóién egymásba kapcsolódásánál az (e) markolófelület, rézsútos, alsó szegélyé­vel, a másik kapcsolófej emelkedő (g) ve-15 zietőlsiarujára felcsúszik. Az (e) markoló­feiület alsó szegélyének rézsűje és a ve­zető saru emelkedése, ill. e két rész kiter­jedése határozza meg függélyes irányban ' a markoló körzet terjedelmét 20 Szabadalmi igények: 1. Önműködő kapcsoló vasúti járművek csővezetékeihez és villamos vezetőihez stb., a kapcsolás záródásánál rugó, nyomóközeg stb. xxtján egymáshoz szo-25 rított kapcsolófejekkel, jellemezve a kapcsolófejeknek a vezetéktorkolatok tengelyére merőleges (a) homlokfelüle­tével, amelyből az egyik oldalon víz­szintes metszetben szögalakú, az (a) 30 homlokfelület egész magasságára kiter­jedő (b) léc szögel ki; másik oldalán pe­dig az (a) homlokfelület mögé vissza­ugró, vízszintes metszetben szögalakú, a kapesolófej egész magasságária kiter­jedő a kiszögelő (b) léc tükörképének 35 megfelelő (e) mélyedés foglal helyet. 2. Az 1. igényben védett önműködő kap­csoló kiviteli alakja, melyet az jelle­mez, hogy a kiszögelő (b) lécek és a szögalakú (c) mélyedések kifelé nyúló 40 felületei ellentétes értelemben párhuza­mosan futnak és (d, e) markolói elüle­tet alkotnak, amelyek akkotr, amikor a vezeítékek (f) tengelyei egymással szö­get zárnak be, egy (d, e) markolófelü- 45 let-pár külső szegéi veinek egymással való érintkezésénél, a kapcsolók hossz­tengelyeit egyenirányba állítják. 3. A% 1. vagy 2. igényben védett kapcsoló kiviteli alakja, melyet az jellemez, 50 hogy minden kapesolófej függélyes (a) homlokfelületének alsó szegélyén rézs­útosan lefelé nyúló vezetőszarv van, amely a vezeték (f) tengelyétől azon ol­dal felé tér el, amelyen az (a) homlok- 55 felületből kiszögelő (b) léc van. 4. Az 1—3. igényben védett önműködő kapcsoló kiviteli alakja, melyet az jel­lemez, hogy az (e) markolófelületnek a (g) vezetőszervval együttműködő alsó 60 szegélye az (a) markolófelület alsó sze­gélyéből kiindulva, a térben emelkedik azért, hogy a kapcsolónak, függélyes irányban, lehetőleg nagy markolókör zete legyein. 6 5 1 ratzlap melléklettel. Palkis nyomda, Biulapes-I.

Next

/
Thumbnails
Contents