111965. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciacséve maggal, melynél a mágneses erővonalak útján vasban záródik

— 2 — hetjük. Ezenfelül a nagyobb permeabilitású magnál a menetszám kisebb lehet és ezzel a tekercsek saját kapacitása csökken, ami pöűig épen nagyfrekveneiacsé-5 véfcnél rendkívüli fontosságú. Hogy már most ezeken felül a tekercselés kapacitását lehetőleg kis értéken tartsuk, a talalmány értelmében a csévóket egy rétegben tekercseljük, úgy hagy a tekercselés kapa-10 citását gyakorlatilag csak az első és az utolsó menet közötti kapacitás adja, feltéve, hogy gondoskodunk arról, hogy a maghoz viszonyított kapacitás elhanyagolhatóan kis értékű legyen. Ez a tétel 15 könnyen bizonyítható. Ha n menetszámú egyszeresen tekercselt gyűrűs magos csévét veszünk, ahol is a két-két szomszédos menet közötti kapacitás C értékű (1. ábra), akkor az (a) és (b) vezetékvégek közötti 20 kapacitást úgy foghatjuk fel, mintha az első és utolsó menet közötti C kapacitás az egyes menetek közötti összes (n-—1), egymással sorba kapcsolt kapacitással párhuzamosan volna kapcsolva. Az eredő 25 Cw

tekercselésfcapacitás értéke ekkor -j- C, vagyis ha n > 1, akkor Cv

v

~ C. A tekercselésnek ezt a kapacitását a találmány értelmében továbbá a tekercselés 30 megosztásával és az egyes részek kellő elrendezésével még jelentékenyen csökkenthetjük. Ha ugyanis a tekercselést (p) tekercselésrészre osztjuk és a részeket a magon úgy rendezzük el és úgy kapcsol-35 juk, hogy az egész cséve kezdete és vége között ne a (C) tekercseléskapacitás, hanem ehelyett (p) számú sorba kapcsolt tekercseléskapacitás legyen, akkor az eredő tekercseléskapacitás 40 • • " c~ 1

<: p n

—p p (n

p) p A megközelítés előfeltétele, hogy p <11 legyen, tehát pl. a tekercselésrészek száma p = 8 és a menetszám n = 100. Továbbmenő megosztással már csak korlátolt ter-45 jedelmű tökéletesítést érhetünk el, mivel ekkor a hozzávezető drótok kapacitásának befolyását már csak nehezen küszöbölhetjük ki. Ha ezt a befolyást elhanyagoljuk, mint ez egyszerű számítással iga-50 zolható, a megosztás optimuma p = n/2. A mellékelt rajz példaképen csévéknek különböző foganatosítási alakjait mutatja, melyek kapcsán a találmány szerinti kapcsolást részleteiben ismertetjük. Az 1. ábra egy rétegben tekercselt, 55 gyűrűalakú maggal ellátott (n)-menetű csévét mutat. A tekercselés kezdete és vége egymással szomszédos és a cséve kapcsolását az la. ábrán látható, vázlat mutatja. A cséve saját kapacitása, mint 60 fent igazoltuk, a két-két egymásra következő menet közötti (C) kapacitással körülbelől egyenlő. A 2. ábra ugyanezt a gyűrűs csévét mutatja, melynél azonban p = 2, vagyis a tekercselést két részre osztot- 65 tuk, melyeknek tekercselésértelme egymással ellenkező. Az egész cséve első menete tehát térbelileg nem az egész cséve utolsó menetével, hanem a második tekercselésrész első menetével szomszédos, 70 míg az egész cséve utolsó menete térbelileg az első tekercselésrész utolsó menetének szomszédságában van. Ennek az elrendezésnek a 2a. ábra szerinti kapcsolási vázlat felel meg. A tekercselés kezdete és 75 vége között most a (C) kapacitás helyett (p) [tehát (2)] sorba kapcsolt (C) kapacitás van és ezek mindegyikéhez akkora kapacitás van párhuzamosan kapcsolva, mely -1

1

1 sorba kapcsolt tekercselés- 80 P kapacitásnak felel meg. Az eredő saját Q kapacitásértéke ekkor körülbelül ^ . A 3. ábrán a gyűrűalakú magon levő egész tekercselést p = 8 résztekercselésre osztottuk fel. Az egyes tekercselések úgy, mint 85 a 2. ábrán, ellenkező értelműek és ezenkívül az első résztekercseléstől tekintve, felváltva a mag jobb- és baloldalára kerülnek. Ezzel elérjük, hogy mindenkor valamely résztekercselés utolsó menete a 90 rákövetkező második résztekercselés első menetével térbelileg szomszédos. Ezeket a kapacitásviszonyokat a 3a. ábrán látható kapcsolási vázlat mutatja. A tekercselés kezdete és vége között a (C) kapacitás he- 95 lyet't p = 8 sorba kapcsolt (C) kapacitás van és ezek mindegyikéhez — 1 sorba o kapcsolt tekercseléskapacitásból álló kapacitás van párhuzamosan kapcsolva. A cséve eredő saját kapacitása ennek meg- 10< felelően körülbelől C/8 lesz. A csévékhez egyformán használhatunk lemez-, drót- és szalagmagokat. A mag alakjának megválasztásánál elsősorban az örvénylő áramok okozta veszteségekre va- 101 gyünk tekintettel és ezért a megosztást lehetőleg finoman végezzük. Esetleg ter-