111964. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fény átalakítására

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGYAR KIRÁLYI #JMJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111964. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Berendezés fény átalakítására. Degea Aktiengresellscliaft (Auergesellschaft) cégr Berlinben. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 29-ike. Ismiaretes, hogy nagyon gazdaságos, de neim a napfényhez hasonló fényű fény­források fényes fluoreszkáló ernyőkkel javítható. Ennek műszaki megvalósítása 5 azonban eddig nehézségekbe ütközött. A nehézségek kétfélék voltak. Először is olyan foszfort kellett találni, amely a pri­mer fényforrás sugarait kellő gazdasá­gossággal alakítja át a kívánt színű fény-10 nyé. Azonkívül a foszfornak a primőr fényforrás sugaraival szemben ellenálló­nak kell lennie, vagyis fluoreszkáló ké­pességének idővel nem szabad lányegesen csökkenni. Mindkét feladatot eddig nem 15 tudták megoldani. Vagy jól világító folsz­fort tjaláltak, amelynek azonban kicsi volt a primér fényforrás sugaraival (ibo­lyántúli sugarakkal) szemben kifejtett ellenállása; vagy olyan foszforral dolgoz-20 tak, amely ugyan nem öregedett, de fluoreszkáló képessége kezdettől fogva rossz volt. Az átalakításra és színkép-kiegépzítésre a cink és alkáli földfémek szulfidjai és 25 oxidjai különösen alkalmasak. Ezeknek az anyagoknak a segítségével sikerült bi­zonyos fényforrások, például a higanyív­lámpa, fényének színét átalakítani, anél­kül, hogy veszteségek lépnének fel, vagyis 80 anélkül, hogy ez az átalakulás a lámpa gazdaságosságát befolyásolná. Ellenkező­leg az a körülmény, hogy a színkép ibo­lyántúli sugarai látható fénnyé alakul­nak át, még növeli a fénykihasználást. 35 Másrészt azt találták, hogy a fentemlített fluoreszkáló anyagok, különösen a szulfi­dok ibolyántúli fény hatására elbomlanak és fluoreszkáló képességük idővel csök­ken. Ezek az anyagok tehát eddig a gya-40 korlatban nem voltaik felhasználhatók. Ebből adódott a feladat, hogy ezeket az öregedési jelenségeket meg kell akadá­lyozni. Azt tapasztaltuk, hogy az ibolyántúli színképnek nem minden része fejt ki rom- 45 boló hatást a szulfidfosziforokra, hanem, a hosszú- és rövidhullámú ibolyántúli su­garak egészen különbözőképen hatnak. Ugyanis míg a fluoreszkáló hatást csak­nem kizárólag a hosszúhullámú (mintegy 50 300 mfi-t meghaladó hullámhosszúságú) ibolyántúli fénysugarak, addig a romboló hatást a rövidhullámú, még pedig 300 mjA-nál kisebb hullámhosszúságú ibolyán­túli sugarak fejtik ki. A találmány értei 55 mében ezért a fluoreszkáló ernyőt olyan átlátszó anyaggal fedjük le, amely a hos­szúhullámú ibolyántúli sugarakat áten­gedi, de a fent megadott határ alatti suga­rakat nem bocsátja át. Az ernyőnek ilyen 60 közeggel váló befedése a fluoreszkálás fényerejét úgyszólván egyáltalán nem csökkenti, minthogy a gerjesztő sugárzás ezen a közegen akadálytalanul áthatolhat. Viszont ennél az elrendezésnél az örege- 65 dési jelenségek egyáltalán nem lépnék fel. Ily módon lehetővé vált a fluoreszcen­cia jelenségeit erős, rövidhullámú fényt kisugárzó, különböző fényforrások fényé­nek az átalakítására műszakilag baszno- 70 sítani. A fentemlített szűrésire számos átlátszó anyag megfelel. A legtöbb esetben üveg alkalmazása mindenesetre előnyös. Többek között a ceriumtartalmú üvegek, továbbá 75 a iboroszilikát üvegek és vastartalmú üve­geik bizonyultak alkalmasnaik. A rajz a találmány különösen előnyös példaképem megoldási alakját tünteti fel. (1) jelöli a fluoreszkáló ernyőt és (2) a 80

Next

/
Thumbnails
Contents