111963. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony fémcső
M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 111963. SZÁM. "V/e/1. OSZTÁLY. Hajlékony fémcső. Debenedetti Rodolfo mérnök Torino. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 29-ike. Ismeretesek az oly hajlékony fémesövek, melyeik folytonos, csőalakú testekből állanak, amelyeik falának hullámos keresztimeitiszötií, hairántirányú kiemelke-5 diései, illetve mélyedései vannak, amelyek a csőnek a kívánt hajlékoinysáigot kölcsönzik. A találmányt az eddigi ily csövekkel sízemjben az jellemzi, hogy a csövet két 10 vagy több, oly osőaiaikú test alSkotja, melyek képlékeny vagy rugalmas anyagból, pil kaucsukból áílló réteg közbeiktatásé-, v&l fekszenek egymásban, ahol is a közbenső réteget a fémtestek között össze is 15 szoríthatjuk. Az 'ily csői a fémtestek közé iktatott képlékeny vagy rugalmas rétegnek tulajdonítandó nagymérvű hajlékonyságon és a szerkezeti összeállításból folyó egyéib 20 tulajdonság okon, mint pl. nagy nyomásokkal szembeni ellenállásán és tökéletesen tömített állapotán kívül, még azzal a különleges sajátsággal rendettlkezik, hogy rezgéseiknek tökéletesen ellentáll, 25 amit az eddigi hullámosított, csőalakú fémtesitekből álló hajlékony csöveknél nem értek el. A találmány szerinti esőnek az említett, képlékeny vagy rugalmas anyagból 30 álló réteg közbeiktatása folytán niagyobb a hajlékonysága, mint az ugyanakkora számú és falvastagságú és ugyanabból1 ja fémből készült testeikből álló csöveké. A rajzon a 'találmány szerinti cső meg-35 oldási példája függélyes hosszmetszetben, még pedig részben a* haránthullámok létesítés előtti, nyers állapotában, részben pedig végleges alakjában láithiató. A rajz szerint a hajlékony cső oly cső-40 alakú (1) fémtestből1 áll, melynek külső felületét <2) kauesulkréteg borítja és mely ezzel1 együtt a külső (3) fémcsőben fekszik. Két (1) és (3) fémtest helyett nagyobb számú, egymásban fekvő fémtest is alkal- 45 mazható, ahol is rugalmas vagy képlékeny anyagból álló réteget vagy csövet a különböző csőalakú testek közé vagy csak néhány ilyen test közé iktathatunk. A esőaiakú fémtesteket bármily tekin- 50 tetíhe jövő fémből, pl. vasból, vörösrézből (nnejlyeit a kiaucsukkial érintkezésibe jutó felületén ónozunk), továbbá pl. réz ötvözeteikből készíthetjük; lehet továbbá a különböző csőialiakú testeket, különösen 55 pedig a belső és külső testet különböző íemtelíkészíteini, hogy ellen áilljianalk azoknak az igénybevételeknek, amelyeknek elsősorban vanniak alávetve. Eihhez képest a cső Ikülső elemét alkotó testet elő- gg nyösen a kapásnak ellenálló keménységű fémből i(pi. Vasból vagy vörösrézből) készítjük, míg a ciső belsejében lévő testhez a csövön átáramló közeggel szemben elllenálló fémet, pl. savakat vezető csövieknéll óilmlot váliasztunk. A nyers terméket úgy állíthatjuk elő, hogy a kívánt átmérőjű fémcsöveket, valamint a képlékeny anyagból, pl. kaucsukból álló csövet vagy csöveket egymásba tol- 70 juk. Lehet azonban egy vagy több fémtest külső Vagy Ibielső felületét tetszőleges módom előállított, képlékeny lanyagból vagy kaucsukból álló réteggel bevonni és azután az így elkészített testeket egy- 75 másba tolni. A közbeiktatandó csöveket vagy rétegeket, ha kaucsukból készülnek, a cső elemeinek egyesítése előtt vulkanizálhatjuk; előnyösebb azonban, ha azok a nyers cső 80
