111955. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet kisütőcsövek üzeméhez

3ieg;.H-lent 1935. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111955. SZÁM. — VJI/j. OSZTÁLY. Szerkezet kisütőcsövek üzeméhez. Telefunken Gesellschaft fiir clrahtlose Telegraphie m. 1). H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi május hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 29-ike. A találmány szerkezet és kapcsolás közvetett fűtésű katódával dolgozó ki­sütőcsövek üzeméhez,, amellyel a felfűtés ideje megrövidíthető. 5 Közvetett fűtésű katóda lényeges ré­szei egy ifűtőelem és ettől villamosan el­szigetelt, elektronokat kibocsátó katóda­réteg, amelyet ! a fűtőelem hősugárzással vagy hővezetéssel arra a hőfokra hevít 10 fel, amely az emisszió létrejöveteléhez szükséges. így pl. alkalmazhatunk, mint katódáhordozót kerámiai anyagból ké­szült oly csövecskét, melynek külső olda­lán megfelelően előkészített fémréteg és 15 ezen emittálni képes bevonat van, míg a fűtőtestet a csövecske belsejében helyez­zük el. Mivel a kerámiai test a felheví­tendő tömeget megnöveli, ezzel megnöveli a felfűtés idejét is, tehát azt az időt, 20 amelyre a katódának szüksége van ahhoz, hogy a fűtőáram bekapcsolása után az üzemi hőfokot elérje. Azonos nagyságú felfűtendő tömegek esetén a katóda fel­fűtéséihez annál hosszább idő kell, minél 25 kisebb a katóda üzeméhez szükséges fűtő­teljesítmény. Ismeretes, hogy közvetett fűtésű katódáknál általában 1 perc időre van szükség ahhoz, hogy a katóda teljes emisszióját elérje. Ez az aránylag hosszú 30 idő a szokásos rádióvevőkészülékek üze­mében mint hátrány jelentkezik. Nem engedhető meg tehát, hogy a felfűtéshez szükséges időt kisebb fűtőteljesítmény bevezetésével csökkentsék, sőt ellenkező-35 leg, az kívánatos, hogy az eddig ki nem kerülhető felfűtési időt megrövidítsük. Ezért az alábbiakban ismertetett talál­mánynak különösen ott van jelentősége, ahol a katódák fűtőteljesítménye 3 Watt, vagy ennél kevesebb. 40 A találmány értelmében oly közvetett fűtésű katódát alkalmazunk, amelynek fűtőteste több ellenálláselemből, illetőleg ellenálláselemek több csoportjából áll. Normális üzemben az ellenálláselemek 45 valamennyien sorba kapcsoltak. Ha pl. a fűtőtest n elemből áll és egy-egy elem ellenállása R Ohm, a fűtőfeszültség pedig E Volt, akkor a fűtőtestben fejlődő meleg E2 R Watt. 50 A találmány értelmében az ellenállás­elemeket átkapcsolhatóan rendezzük el, úgy, hogy a felfűtéskor valamennyi ellen­álláselem egymással párhuzamosan kap­csolható. Mivel az eredő ellenállás n 55 számú, egymással párhuzamosan kap­csolt oly elem esetén, melyek egyenkénti R ellenállása R Ohm — Ohmot tesz ki, a fűtőtest n n • E a R 60 teljesítményt fogyaszt. Közvetlenül vilá­gos, hogy a soros kapcsolással szemben a teljesítményfogyasztás n2 -szoros. Ezzel szemben a felfűtés ideje eredeti értékének tört részére csökken, egyben pedig meg- 65 szűnnek azok az akadályok is, amelyek eddig a fűtőteljesítmény csökkentésének útját állották. Általában kielégítő ered­ményt kapunk, ha a fűtőtestet két ellen­álláselemből képezzük ki, mert ez esetben 70 már négyszeres a fel'fűtésnél fellépő tel­jesítményfogyasztás.

Next

/
Thumbnails
Contents