111951. lajstromszámú szabadalom • Vevőberendezés

— 2 — A 2. ábra a fékelektróda körének fe­szültségi és áramviszonyait mutatja. Az ib = f (eb ) görbe a fékáramkarakterisz­tika, míg a feszültségtengelyhez hajló i = 5 [E » + (eh ) egyenes a (R) ellenállás fe­(rí) szültség- és áramviszonyait jellemzi. Ha az i,, = f (eb ) fékáramkarakterisztikákat úgy vesszük fel, ihogy ekközben a fékelek­tróda különböző nagyfrekvenciájú fe-10 szültségek alatt van, akkor a 2. ábra sze­rinti görbéket kapjuk. A göribesorozatban a statikus, tehát nagyfrekvencia nélküli állapotban felvett (I) görbe a bevezetett váltakozó áramú feszültségeknek megfe­^5 lelően elfordított (lásd II és III görbéket). Az ábrából látható, hogy az ellenállásra jellemző egyenes a különböző görbéket különböző, a mindenkori munkapontot jellemző A, A' és A" pontokban metszi. 2o A (deb ) fékezőpotentiál változásának nagysága az (R) ellenállás megfelelő vál­toztatásával befolyásolható. Ez a válto­zás nyilván a legnagyobb akkor, ha (R) nagy és annál kisebb, minél kisebb R. 25 Ezt világosan mutatja a szaggatva raj­zolt és csekély pozitív (Eb ') előfeszültség­gel ugyanazon statikus (A) munkapontra beszabályozott ellenállásegyenes. Ha igen nagy, p. o. 106 Ohm nagyságú ellenállást 30 alkalmazunk, akkor természetesen meg kell növelni az (Eb ) előfeszültséget. A ta­lálmány értelmében többlet-feszültségfor­rást úgy takaríthatunk meg, hogy a fék­elektródát az (R) ellenálláson át a rács-35 feszültség forrásával közvetlenül össze­kötjük. A 3. és 4. ábrák ennek a kapcsolásnak két foganatosítási alakját mutatják. A 3. ábrabeli megoldásnál az (R) ellenállást a 40 (Ci) kondenzátor hidalja át, amelyet úgy méretezünk, hogy az nagyfrekvenciával és a modulációs frekvenciával (alacsony frekvenciával) szemben: is elhanyagolha­tóan kicsiny váltakozó áramú ellenállást 45 alkot. Az (®i) bemeneti feszülséget a (Ci) kondenzátorral sorosan kapcsoljuk. A 4. ábrabeli kapcsolás a 3. ábrabelitől abban különbözik, hogy a (B) fékelektróda és a katóda között a fentemlített szem-50 pontok alapján méretezett (C) kondenzá­tor van, amellyel a vételi frekvenciára hangolt (E) rezgőikör sorosan kapcsolt. A bemeneti (@) feszültség itt is a fékelek­, tróda és a katóda között van. beiktatva. 55 A fékáramkörben levő (R) ellenállás mindkét esetben az (Eb ) rácsfeszültség­forrás pozitív sarkára kapcsolt. Az 5. ábra ultrarövid hullámok vételé­hez alkalmas oly kapcsolást mutat, amely­nél az (A) antenna adja a bemeneti fe- 60 szültségeket. Hogy a nagyfrekvencia ne folyhasson le a (C) rövidrezáró konden­zátoron, célszerűen (D) fojtótekercset al­kalmazunk, amelyet azonban úgy kell mé­reteznünk, hogy az a modulációs frekven- 65 cia útjába ne alkosson számbavehető el­lenállást. A találmány továbbá oly kapcsolás, amelynél ezeket a fékaudionba bevezetett nagyfrekvenciával arányos (deb ) feszült- 70 ségváltozásokat az önműködő fading kom­penzációhoz használjuk fel. Ugyanis az (R) levezető ellenálláson keletkező (eb ) fékpotenciál egyidejűleg egy, vagy több, a fékaudion elé kapcsolt oly nagyfrek- 75 venciájú fokozat rácselőfeszültsége, amely fokozatban, illetőleg fokozatokban, önmagában ismert módon, exponenciális csövek vannak. Ilyen megoldást mutat a 6. ábra. Az 80 (A) antennával vett nagyfrekvenciájú (EK) feszültség először a (Vi) exponen­ciális cső rácsára jut. Erősítés után eze­ket a rezgéseket a nagyfrekvenciájú (T) transzformátor a (V2 ) fékaudion fékelek- 85 tródájára viszi át. A fék-elektróda az, (R) ellenálláson át az (E*) pnzitiv ráesfeszült­ségére kapcsolt. A fékáramkör kisfrek­venciájú rövidzárlatát a (C) kapacitás lé­tesíti, mimellett az (Ss) szekunder transz- 90 formátortekeresnek a modulációs frek­venciával szembeni ellenállása elhanya­golható. A fékpotenciálnak a (C) konden­zátoron fellépő ingadozásai a (Vi) nagy­frekvenciájú fokozat rácsfeszültségét sza- 95 bályozzák, mert az (Eg l ) ráoselőfeszültsé­get közvetlenül az (R) ellenállásról, vagy annak egy részéről vesszük le, mimellett a (Vi) cső nyugalmi munkapontja a (B? ) segédfeszültséggel megfelelően beszabá- 100 lyozható. Minél nagyobb az (Sídnél a fék­audionon fellépő nagyfrekvenciájú fe­szültség, annál nagyobb mértékben töltő­dik fel a (C) kondenzátor (2. ábra) és an­nál nagyobb lesz a (Vi) exponenciális cső 105 negatív előfeszültsége. így azonban csök­ken erősítésének foka, úgy, hogy az am­plitúdó a fékaudionon szintén visszaesik. Ebből látható, hogy a leírt elrendezésnek kiegyenlítő hatása van és hogy az az 110 üzemi feszültségek megfelelő beállításá­val a bemeneti amplitúdónak a f,ad ing­jelenség okozta ingadozásait kompenzálja. A leírt elrendezésnél a kompenzáció csak akkor történik helyes értelemben, 115

Next

/
Thumbnails
Contents