111951. lajstromszámú szabadalom • Vevőberendezés
— 2 — A 2. ábra a fékelektróda körének feszültségi és áramviszonyait mutatja. Az ib = f (eb ) görbe a fékáramkarakterisztika, míg a feszültségtengelyhez hajló i = 5 [E » + (eh ) egyenes a (R) ellenállás fe(rí) szültség- és áramviszonyait jellemzi. Ha az i,, = f (eb ) fékáramkarakterisztikákat úgy vesszük fel, ihogy ekközben a fékelektróda különböző nagyfrekvenciájú fe-10 szültségek alatt van, akkor a 2. ábra szerinti görbéket kapjuk. A göribesorozatban a statikus, tehát nagyfrekvencia nélküli állapotban felvett (I) görbe a bevezetett váltakozó áramú feszültségeknek megfe^5 lelően elfordított (lásd II és III görbéket). Az ábrából látható, hogy az ellenállásra jellemző egyenes a különböző görbéket különböző, a mindenkori munkapontot jellemző A, A' és A" pontokban metszi. 2o A (deb ) fékezőpotentiál változásának nagysága az (R) ellenállás megfelelő változtatásával befolyásolható. Ez a változás nyilván a legnagyobb akkor, ha (R) nagy és annál kisebb, minél kisebb R. 25 Ezt világosan mutatja a szaggatva rajzolt és csekély pozitív (Eb ') előfeszültséggel ugyanazon statikus (A) munkapontra beszabályozott ellenállásegyenes. Ha igen nagy, p. o. 106 Ohm nagyságú ellenállást 30 alkalmazunk, akkor természetesen meg kell növelni az (Eb ) előfeszültséget. A találmány értelmében többlet-feszültségforrást úgy takaríthatunk meg, hogy a fékelektródát az (R) ellenálláson át a rács-35 feszültség forrásával közvetlenül összekötjük. A 3. és 4. ábrák ennek a kapcsolásnak két foganatosítási alakját mutatják. A 3. ábrabeli megoldásnál az (R) ellenállást a 40 (Ci) kondenzátor hidalja át, amelyet úgy méretezünk, hogy az nagyfrekvenciával és a modulációs frekvenciával (alacsony frekvenciával) szemben: is elhanyagolhatóan kicsiny váltakozó áramú ellenállást 45 alkot. Az (®i) bemeneti feszülséget a (Ci) kondenzátorral sorosan kapcsoljuk. A 4. ábrabeli kapcsolás a 3. ábrabelitől abban különbözik, hogy a (B) fékelektróda és a katóda között a fentemlített szem-50 pontok alapján méretezett (C) kondenzátor van, amellyel a vételi frekvenciára hangolt (E) rezgőikör sorosan kapcsolt. A bemeneti (@) feszültség itt is a fékelek, tróda és a katóda között van. beiktatva. 55 A fékáramkörben levő (R) ellenállás mindkét esetben az (Eb ) rácsfeszültségforrás pozitív sarkára kapcsolt. Az 5. ábra ultrarövid hullámok vételéhez alkalmas oly kapcsolást mutat, amelynél az (A) antenna adja a bemeneti fe- 60 szültségeket. Hogy a nagyfrekvencia ne folyhasson le a (C) rövidrezáró kondenzátoron, célszerűen (D) fojtótekercset alkalmazunk, amelyet azonban úgy kell méreteznünk, hogy az a modulációs frekven- 65 cia útjába ne alkosson számbavehető ellenállást. A találmány továbbá oly kapcsolás, amelynél ezeket a fékaudionba bevezetett nagyfrekvenciával arányos (deb ) feszült- 70 ségváltozásokat az önműködő fading kompenzációhoz használjuk fel. Ugyanis az (R) levezető ellenálláson keletkező (eb ) fékpotenciál egyidejűleg egy, vagy több, a fékaudion elé kapcsolt oly nagyfrek- 75 venciájú fokozat rácselőfeszültsége, amely fokozatban, illetőleg fokozatokban, önmagában ismert módon, exponenciális csövek vannak. Ilyen megoldást mutat a 6. ábra. Az 80 (A) antennával vett nagyfrekvenciájú (EK) feszültség először a (Vi) exponenciális cső rácsára jut. Erősítés után ezeket a rezgéseket a nagyfrekvenciájú (T) transzformátor a (V2 ) fékaudion fékelek- 85 tródájára viszi át. A fék-elektróda az, (R) ellenálláson át az (E*) pnzitiv ráesfeszültségére kapcsolt. A fékáramkör kisfrekvenciájú rövidzárlatát a (C) kapacitás létesíti, mimellett az (Ss) szekunder transz- 90 formátortekeresnek a modulációs frekvenciával szembeni ellenállása elhanyagolható. A fékpotenciálnak a (C) kondenzátoron fellépő ingadozásai a (Vi) nagyfrekvenciájú fokozat rácsfeszültségét sza- 95 bályozzák, mert az (Eg l ) ráoselőfeszültséget közvetlenül az (R) ellenállásról, vagy annak egy részéről vesszük le, mimellett a (Vi) cső nyugalmi munkapontja a (B? ) segédfeszültséggel megfelelően beszabá- 100 lyozható. Minél nagyobb az (Sídnél a fékaudionon fellépő nagyfrekvenciájú feszültség, annál nagyobb mértékben töltődik fel a (C) kondenzátor (2. ábra) és annál nagyobb lesz a (Vi) exponenciális cső 105 negatív előfeszültsége. így azonban csökken erősítésének foka, úgy, hogy az amplitúdó a fékaudionon szintén visszaesik. Ebből látható, hogy a leírt elrendezésnek kiegyenlítő hatása van és hogy az az 110 üzemi feszültségek megfelelő beállításával a bemeneti amplitúdónak a f,ad ingjelenség okozta ingadozásait kompenzálja. A leírt elrendezésnél a kompenzáció csak akkor történik helyes értelemben, 115
