111920. lajstromszámú szabadalom • Távrelé villamos berendezések védelmére

_ 4 _ következtében a 8. ábrán az (a) egyenes­sel ábrázolt helyzetet foglalja el, az előbb leírt relé pedig a 8. ábra (b) egyenésének megfelelő karakterisztikával rendelkezik. 5 Amint a következőkben rövid számítás során ki fogom fejteni, a 7. ábra szerinti kapcsolóberendezéssel a 8. ábra szak gá­tol t (c) egyenese szerinti karakterisztika­helyzetek is könnyen elérhetők. Ebből a 10 célból csupán a (47, 48) egyenirányítók áiengedési irányát kell megfordítani. Ekkor a kettős fémsávval a feszültség­tekercs fegyverzetére gyakorolt Ki erőre a következő egyenlet érvényes: 15 Kx = cx . J . t ahol ci állandó, J a hálózati áramot és t az időt jelenti. A (45, 46) feszül,tsógteker­eseken, mind a (27) fogókon lévő feszült­ségnek megfelelő áram, mind a segód-20 áramátalakító (50) szekundér tekercsén lévő feszültségnek megfelelő áram átfo­lyik. Ha a, (27) fogókon lévő feszültségei U-val, két állandót C2-vel és CS-mal, to­vábbá a feszültségtekerccsel a fegyver-25 zctre kifejtett erőt Ka-vei jelöljük, akkor: Ka — C2 . U -j- cs . J . Mint már fent említettem a távrelé akkor lep működésbe, ha a kettős fémsávval a fegyverzetre gyakorolt erő a feszültség-30 tekercs kifejtette erőt meghaladja. Tehát a működésből,épés t idejére a következő egyenlet áll fenn: + -£- = C.U+ t,. ci 35 Ez az utóbbi egyenlet a 8. ábrán szagga­tott vonallal feltüntetett c egyenesnek fe­lel meg. A 8. ábra (c) egyenese szerinti karakte­risztikát más módon is elérhetünk. A 40 0—13. ábrán néhány erre a célra alkal­mas kapesolóberendezést tüntettem fel. A 9. ábrán a szaggatott vonallal bekerete­zett (49) érintkezőket időlegesen rövidre zárva kell elképzelni. A relé feszültség-45 tekercsének itt is két, (45) és (46) része van, de ezeknek a kapcsolása valamelyest eltér a 7. ábra szerinti tekercsek kapcso­lásától. A (45) tekercsrészt a (18,19) egyen­irányítókon át a (27) fogóknál lévő fe-50 szültségségváltó táplálj (46) tekercs­részt pedig a segédáramváltó táplálja, melynek szekundér tekercsét itt is (50') jelöli. A (47, 48) egyenirányítók a segórl­áramváltó áramait egyenirányítják. A 10. ábra másik kapcsolási vázlatot mutat. A 55 relé feszültségtekercse a 7. és a 9. ábrával elleint,étben csak egy részből áll, amelynek középső elvezetése van. A segédáramvái tó (50) szekundér tekercsének az, áramát kö­zépen szintén elvezetjük. Az (51) sűrítő 60 az (50) szekundértek eres szolgáltatta egyenáram el re (eszelősére való. A 11. áb­rán a relé feszültségtekerose ugyanolyan kivitelű, mint a 10. ábra, szerinti berende­zésnél, az (50) szekundér-tekercsnek azon- 65 ban a 10. ábra szerinti berendezéssel ellentétben nincsen középső elvezetése. Azonfelül az (50) szekundértekercs szá­mára csak egy (47') egyenirányító van. A 12. ábra szerinti berendezésnél csak két 70 (18', 19') egyenirányító van, amelyek mind a 9. ábra szerinti (18, 19), mind a (47, 48) egyenirányítók szerepét betöltik. Ugyanez áll a 13. ábra szerinti berende­zésre is. 75 A 9—13. ábrán feltüntetett berendezé­sek mind oly módon működnek, hogy a relé feszültségtekercsén, illetve a relé feszültség tekercsének második részén, a .hálózati feszültségnek megfelelő egyen- 80 áramon kívül a hálózati áramnak megfe­lelő egyenáram is átfolyik. Ennek meg­felelően, amint a fenti számításhói kitű­nik, mindezek a berendezések alkalmasak arra, hogy a távrelének a 8. ábra (c) 85 egyenesének megfelelő karakterisztikát köl c sönözzen ek. A találmányi gondolat további megva­lósítási módja abból áll, hogy abba az áramkörbe, amelyen át a relé feszültség- 99 tekercsét, vagy feszültségtekercsémák egy részét a hálózati áramnak megfelelő egyenárammal tápláljuk, wattmetrikus relé érintkezőit iktatjuk, be. Így elérhet­jük, hogy az egyik energiairánynál a táv- 95 relé karakterisztikája a 8. ábra (a, b) egyenesének vagy eredményvonallal meg­rajzolt (d) egyenesének felel meg, a má­sik energiairánynál pedig a feszültségte­keresnek a wattméterérintkezők létesí- 100 tette, a hálózati áramnak megfelelő to­vábbi táplálása létesül úgy, liogy a relé karakterisztikája ennél a megfordított energiairánynál a 8. ábra (c) egyenesének a helyzetét veszi fel, vagy felfelé még job- 105 ban eltolódik. Ekkor a tc időt úgy kell megválasztani, hogy nagyobb legyen, mint az előbb említett energia,iránynál fellépő maximális reagálási idő. A 9. ábrán a szaggatott vonallal beke- 110 retezett résznél látható, hogy hogyan kap-

Next

/
Thumbnails
Contents