111916. lajstromszámú szabadalom • Ömlesztett fémfürdőket felvevő kádaknak téglából vagy hasonlókból álló bélésburkolata

Megjelent 1935. évi április hó 59-én. MAGYAR KIRÍLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 111916. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Ömlesztett fémfürdőket felvevő kádaknak téglából vagy hasonlókból álló bélésburkolata. Weiss Manfréd acél- és fémművei r. t. cég Budapest* mint a Metamine G. m. b. H. Köln-Sülz cég- jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 19-ike. A megömlesztett fémfürdőket felvevő kádak gyorsan tönkremennek, mert a megömlesztett fém a kád falait gyakran kedvezőtlenül befolyásolja. A legnagyobb 5 támadásnak kitett hely néha a fürdő felületének szélein van, még pedig vagy azért, mert a fürdőt sóréteg fedi, amely a megötmlesztett anyaggal együtt rendkívül káros befolyást fejt ki a kád falaira, 10 vagy pedig azért, mert a fémfürdő felületén képződő oxid kedvezőtlenül hat a kád falaira. A fémfürdő alsó rétege gyakran tartalmaz oly fémet, pl. cinket, mely a kádfalakat egyáltalán nem vagy csak 15 alig támadja meg, míg a fémfürdő felső rétegében foglalt másik fém, pl. ólom a kádfalakat igen erősen támadja. Ily esetekben a kádnak a fémfürdővel érintkező részeit meg kell védeni, leg-20 alább annyira, hogy meggátoljuk a kádfalak gyors elpusztulását. Miután a figyelembe jövő védőanyagok, pl. kerámiai masszák, mint a télgla, továbbá az azbeszt stb. általában rossz 25 hővezetők, megnehezítik a melegnek a kád falairól a fürdőre való átadását. A kád-falak felhevítéséhez szükséges tüzelőanyag mennyiségét csökkentendő, a védőbélést csak a kád felső részién rende-50 zik el. Ömlesztő kádak belső oldalai felső részének az említett szerkezeti anyagokból készült gyűrűkkel való burkolása már ismeretes. Emellett azonban az a hát-55 rány lépett fel, hogy a tüzelés útján felhevített kádfalakról a fürdőre való hőleadás kedvezőtlen volt. A füstgázok hőmérséklete tetemesen nagyobb annál a hőmérsékletnél, amely a fürdőt alkotó lémnek megöímlesztett állapotban tartá- 40 sához szükséges. Ennek következtében a füstgázok útján a kádfalakra leadott meleg", a szigetelőként ható bélés folytán, rosszul adódott át a fürdőre. A bélés borította helyeken a kádfalak hőmérséklete 45. továbbá igen közei fekszik az égési gázok, a bélés hőmérséklete pedig a fürdő hőmérsékletéhez. A bélés által nem. védett helyeken tehát a kád-falak jobban hevülnek fel. mint a védett helyeken. 50 Kisméretű kádaknál ezeknek a. hőmérsékleti különbségeknek nincs különös fontossága, nagyobb kádaknál azonban, a tőilüik eredő károisi feszültségek folytáin, a kádfalban repedések léphetnek fel. A bé- 55 lés tartóssága szempontjából is igen hátrányosak az említett hőmérsékleti különbségek. A bélésnek a kád falával való érintkezési helyén, ahol tehát a bélés a kád hőmérsékletének van kitéve, a hőát- 60 vitele természetesen a fürdőlhőmérséklet fölö/tt fekszik. Ott, ahol a fürdő a bélést érinti, a bélés hőmérséklete azonos a fürdő hőmérsékletével. Miután a bélés rossz hővezető, nem jön létre kielégítő kiegyenlítődés. A bélés időtartama tehát igen korlátolt. A találmány a felsorolt hátrányokat mind kiiküszöböli. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a bélés és a kádfal 70 belső felülete között köröskörül teret hagyunk szabadon, amelyet a kád és a béléshordozó fémes alkatrészeit meg nem támadó, a meleget célszerűen igen jól vezető, rugalmas anyaggál töltünk ki. 75 Ez az anyag pl. a fürdőt alkotó fém ne-