111914. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítócső

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111914. SZÁM. — Vil/h. OSZTÁLY. Villamos világítócső. Pateiit-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég' Berlin (Németország:). A bejelentés napja 1934. évi január hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi március hó 6-ika. Nemesgáz- és higanytöltésű villamos világítóesöveknél ismeretes már a villa­mos úton gerjesztett higanygőzSből kiin­duló kékszínű fénysugarakhoz miás fény­ö sugarak keverése és ezzel másszínű fény, különösen fehéir vagy közel felhér fény előállítása céljából a cső külső vagy belső falának a ihiganysugárzás hatására lumi­neszkáló anyag rétegével való bevonása. 10 Ilyen lumineszkáló anyagokból való külső rétegeket a gyakorlatban eddig nem hasz­náltak, mert az időjárás befolyásaira na­gyon érzékenyek és könnyen lehámlanak. De az ilyen anyagiból való belső rétegek 15 sem alkalmasak használatra huzamosabb ideiig, mivel rajtuk a cső működése köz­ben állandóan vastagodó finom fekete le1 ­pedék képződik, mely a lumineszkáló ré­teg fényhatását fokozódóan csökkenti. 20 A lumineszkáló réteg (hatását aíkadá­lyozó ilyen fekete lepedék képződését a találmány értelmében messzemenően úgy akadályozhatjuk meg, hogy a higanygőz képzéséihez szükséges higanymennyiséget 25 az ilyen villamos világítóesöveknél egyéb­ként szokásos módszertől eltérően nem egy vaigy tölbb nagy csepp alakjában és pedig jelentékeny feleslegben alkalmaz­zuk, ihanean a higanyból olyan kis meny­;-S0 nyiséget viszünk a csőbe, hogy a cső üze­me közben az egész higanymennyisóg el­gőzölög s így a csőben fölös mennyiségű higany nincs. A rendszerint igen kister­heíésű ködfénykisülésű és pozitív oszlopú 85 világítóesövekniél erre a célra higany­nyomok is elegendők és még a fokozott mértékben terhelt, ívfénykisülésű világí­tócsöveknél is nagyon kis, 1 mm3 vagy néhány mm3 nagyságrendű higanymeny­nyiségek! elegendőik. 40 A lumineszkáló réteg feketedésének messzemenő megakadályozását valószínű­leg az magyarázza meg, ihogy a találmány iszerinti csöveknél üzem közben túlheví­tett gőz képződik, mely szárazságánál 45 fogva és mivel még hőmérsékletingadozá­soknál sem kondenzálódik, a lumineszkáló réteget vegyileg és mechanikailag' sokkal kisebb mértékben támadja meg, mint a liiganyfelesleget tartalmazó ismert csö- 50 vekben fejilődő nedves, könnyen konden­zálódásra hajló gőz. A lumineszkáló réteg tetszőleges lumi­neszkáló anyagokból, pl. világító cink­szulfid festékből lehet és ia csövek falára 55 tetszőleges módon vihető fel. Különösen célszerűnek bizonyul, ha. a cső (falára elő­ször könnyen illanó, pl. 5 rész vízmentes glicerinből és 1 rész kristályos bórsavból való kötőanyag vékony, egyenletes réte- 60 gét visszük fel, erre a réteigtre a világító anyagréteget felporlasztjuk vagy felvisz­szük és végül a kötőanyaigréteget hevítés­sel elpárologtatjuk. Szabadalmi igény: 65 Villamos világítócső nemesgáz- és hi­ganytöltéssel, valamint a belső falat borító, lumiineszkáló anyagokból való réteggel, azzal jellemezve, ihogy olyan kis higanymemiyiséget tartalmaz, Ihogy 70 la cső üzeménél a szabad higany nincs feleslegben. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents