111893. lajstromszámú szabadalom • Üzemi eljárás távolbalátó vevőberendezéshez és ehhez való vevőberendezés

— 2 — \ vevőcső vezérlőrácsára felvive, az elő­feszültségnek helyes értelemben való vál­tozását idézi elő, ugy hogy a reprodukált kép átlagos megvilágítása a letapogatásra 5 kerülő kép teljes megvilágításában fellépő változásokkal egyenes arányban válto­zik. A találmány a szerkezeti kiképzésre, az elrendezésre és a működési módra vonat-10 kőzik. A rajz a találmány néhány foganatosí­tási példáját mutatja. A rajzon az 1. ábra a találmányt magában foglaló és a találmány szerint működő távolba-15 látó vevőberendezés leegyszerűsített kap­csolási vázlata; a 2., 3. és 4. ábrák az 1. ábra szerinti be­rendezés működését ábrázoló diagram­mok; az 20 5., 6. és 7. ábrák az 1. ábrához hasonló kapcsolási vázlatok, amelyek módosított foganatosítási alakokat tüntetnek fel. Az 1. ábra szerinti berendezésnél a (10) katódasugárcsőnek (12) elektronkilövelő 25 berendezése van, amely a (14) elektron­sugarat kelti és azt a fluoreszkáló (16) ernyőre irányítja, amely utóbbin a le­adott kép reprodukálódik. Feltéve, hogy az ernyőn másodpercenként 20 kép jele-30 nik meg és mindegyik képnek 60 vízszin­tes vonala van, a, (18) elektromágneses tekercsek a (14) sugarat vízszintes irány­ban másodpercenként 1200-szor, a (20) elektromágneses tekercsek pedig eg'yide-85 jűleg függélyes irányban másodpercen­ként 20-szor térítik ki. E célból a meg­felelő (22) generátor 1200 periódusú fűrészfogazásalakú áramhullámot kelt és azt a (18) tekercsekbe táplálja, míg a (24) 40 generátor (20) periódusú fűrészfogazás­alakú áramhullámot kelt és azt a (20) tekercsekbe táplálja. A vevőkészüléket az adókészülékkel szinkronizáló impulzusok tartják szin-43 kronizmusban, amelyek a (22) és (24) ge­nerátort működtetik, amint az alábbiak­ból részletesebben kitűnik. Az 1. ábra szerinti berendezés részle­teit illetőleg hivatkozunk a 107.554. szánni 50 magyar szabadalmunkra. A leadott képnek a (16) ernyőn való re­produkálása céljából a képjeleket a (12) elektronkilövelő berendezés (26) vezérlő­rácsára visszük fel és ezzel a (14) sugár 55 intenzitását a képjelekkel fellépő válto­zásokkal egyenes arányban változtatjuk. A (30) reosztát beállítása az első (32) anó­da pozitív feszültségét határozza meg. Tegyük fel, hogy az adóberendezésben egy tárgy vagy kép letapogatásakor vala- 60 milyen fajta fényérzékeny készülék ki­lépő-áramkörében fellépő áramváltozások olyan képjeleket keltenek, amelyeknek a 2. ábrán látható (34) áramgörbe alakjuk van. A letapogatási folyamat az adóberen- 65 dezésben ugyanolyan, mint a vevőberen­dezésben, azaz a tárgyat másodpercenként 20-szor tapogatjuk le és mindegyik letapogatást (60) vízszintes vonal mentén végezzük. Mindegyik vonalmenti periódus 70 kb. 90%-a alatt (34) képjelek keletkeznek, mimellett a képáram amplitúdója, a (36) nulltengelytől mérve, mindegyik pilla­natban egyenesen arányos a letapogatásra kerülő tárgy megfelelő elemi területén 75 e pillanatban jelenlevő fényerősséggel. Egy-egy vonalmenti periódus fennmaradó részében a képjeleket keltő berendezéstől független, azonban azzal szinkron mű­ködő berendezés (37) szinkronizáló impul 80 zust kelt. Ennélfogva másodpercenként 1200 (37) jelzésű impulzus lép fel, még­pedig a rajzon (t)-vel jelölt ideig, mikor is képjel nem keletkezik. A (37) szinkro­nizáló impulzusokkal együtt (38) szegé- 85 lyező impulzusok is fellépnek, mégpedig másodpercenként 20-szor. A (38) impulzusoknak a (37) impulzu­sokkal egyező amplitúdójúk van, azonban azok a (37) impulzusoknál lényegesen 90 hosszabb ideig tartanak. Az adóállo­máson mármost a képjelek, a szinkroni­záló és szegélyező impulzusok ellentétes fázisban tevődnek össze, amint a 4. ábra mutatja. 95 A vevőállomáson a 4. ábra szerinti összetett hullámot a (40) vevőberendezés fogja fel és azt a (42, 44) és (46) csövekből álló váltóáramú erősítő erősíti fel. Váltó­áramú erősítőn olyan erősítőt értünk, 10C amely meghatározott kisfrekvenciánál az áramot megszakítja és ennélfogva egyen­áramot nem bocsájt át. Az elrendezés olyan, hogy a (34) képjelek a (46) cső kilépő-áramköréhez kapcsolt (26) rács fe- 105 szültségét a (28) katódával szemben e jelek amplitúdója szerint többé vagy ke­vésbé pozitívvá teszik míg a (37) szinkro­nizáló és a (38) szegélyező impulzusok a (26) rács előfeszültségét negatív irányban 110 növelik, ami biztosítja azt, hogy a (14) katódasugár a vízszintes és függélyes visszatérési periódusok alatt megszakad. A (42, 44) és (46) csöveket tartalma,xó váltóáramú erősítőben a kópjelhultáin 115 pillanatnyi (47) tengelye a (36) nullten-

Next

/
Thumbnails
Contents