111885. lajstromszámú szabadalom • Gép mindenféle szemes és hüvelyes termény hántására és polirozására
31egjelent 1935. évi április hó 250 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111885. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Gép mindenféle szemes ás hüvelyes termény hántására és polirozására. Kaspar CJetreideschálmaschine G. m. b. H. cég Oftenbach a/M. (Németország-). Pótszabadalom a 90805. lajstromszáma törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi julius hó 30-ika. Ismeretesek mindenféle szemes és hüvelyes termény hántására és polirozására olyan gépek, melyeknél a verők a tartórudakon egymástól függetlenül forgat-5 hatóan ágyazott egyes verőrészeeskékből állnak, melyek egészen a hántóköpenyig érhetnek. Ezeknél az ismert gépeknél a verőrészecskék egyenlő hosszúak és ezzel a hántandó anyagnak a gépen áthaladó 10 áramában keletkező esetleges torlódások lehetőleg gyors megszüntetését megnehezítik. Ezt a hátrányt a találmány szerint úgy kerüljük el, hogy az egymás mellett el-15 helyezett verőrészecskék zárt sorát e sor egész hosszában vagy annak egy részén megszakítjuk, vagy pedig a verőrészecskéket, mint a harántléceken lazán ülő gyűrűket képezzük ki. 20 A verőrészecskék első változatánál (pálca- vagy sávalakú részecskék) azokat különböző hosszúságban készítjük, illetve száraikat különböző irányokban elhajlítjuk. Ezzel elérjük, hogy a torlódott ga-25 bonaszemek nemcsak a szárvégek és a hántóköpeny között, hanem szomszédos verőrészecskék szárai között is áthaladhatnak. A szárak súlyát és alakját olyanra választjuk, hogy a hántandó anyag nem 30 kívánt áthaladását a szárvégek és a verőköpeny között megakadályozzuk. Másrészt egyúttal azt is meggátolhat juk, hogy az egyes szárak egymáson súrlódjanak és ekként járulékos kopás ke-35 letkezzék. E célra az egyes verő részecskék fülrészét valamivel szélesebbre készíthetjük, mint magukat a szárakat, úgyhogy csak ezek a szélesebb fülek érintkeznek egymással, a szárak azonban nem. Ezenkívül a füleknek a szélesebb kialakítása 40 olyan nyílás alkalmazását engedi meg, melyen át a hántási por kihajítható, ami a fülek belső felületének, valamint a. harántrudaknak is kisebb kopását eredményezi. 45 Ha a szárakat nem huzalok, hanem kicsiny sávok alakjában képezzük ki, akkor a verődobban keletkező szelet erősbíthetjük. Ez a sávalakú kiképzés továbbá lehetővé teszi, hogy a verőrészecskék szára 50 a fülhöz képest ferde legyen. A ferde állás szerint, vagyis aszerint, hogy a verőrészecskéket a gabonaáram irányában vagy azzal szemben, tehát egyenkint vagy soronkint az egyik vagy másik irányban állít- 55 juk-e ferdén egymáshoz képest, a gabonaáram áthaladási sebességét gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk. Ilyen módon bizonyos határok között befolyást gyakorolhatunk a hántóhatásra. 60 Olyan gabonafajtáknál, melyeket kiilönösképen erősen kell hegyezni, a verő' részecskék szárait egyenes helyett görbítve is képezhetjük ki, minek folytán az anyagra ható hajlított felület keletkezik, 65 mely az egyes gabonaszemek megfordítását elősegíti és ezzel a hegyezőhatást kedvezően befolyásolja. A görbületet oly mértékben növelhetjük, hogy végül esetleg fül nélküli zárt gyűrű keletkezik; 70 ezzel a verőrészecskék második változatához jutunk. A verőrószeeskéknek ez a második változata azzal a további előnnyel jár, hogy
