111829. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő

— 2 — esetben elért előny abban van, hogy bizonyos hőmennyiség az áramló közegről (gázról) a lemezre ós viszont, kisebb lemez,felülettel és egyúttal kisebb ellenál-5 lássál vihető át, mint az eddigi hőkicseí'élőknél. A kisebb ellenállás folytán az tizemköltség is kisebb lesz, mert a, gázok hatása kisebb erőszükséglefet igényel. Ez 10 egyúttal annyit is jelent, hogy egyforma ellenállásnál kisebb lemezfelületre van, szükség. így tehát a hőkioserélő kisebb súlyú és olcsóbb lesz. A rajz a találmány tárgyának példa-15 képieni megoldási alakja. Az 1. ábra vázlatosan szemlélteti a hőkioserélő szerkezetet, még pedig forgó hőkioserélő tokján áit. vett függélyes metszetet. A 20 2. ábra a hőkieserélő lemezek egy .kivágott darabjának axonometrikus képe. A 3. áibra három szomszédos lemezen, a gázok áramlási irányával merőleges irányban veitt metszet. 25 Az (1) tokban (1. ábra) forgatható (2) állvány vain, A függélyes (3) tengelyen megerősített, keretekre osztott henger alakjában kiképezett állványnak nincs feneke. A (3) tengelyt a (4) talp- ós az; 30 (5) nyakcsapágy tárna,szítja, ill. vezeti. Az állvány keretvázát, a találmány szerint, sajátos kiképzésű lemezek töltik ki. Aa (1) tok két csatornára, oszlik a/mi közegek számára, melyek között a hőkicsarélésnefc 35 végbe kiéli mennie. A (2) állvány úgy forog, hogy a hőáitvivő-niassza felváltva az, egyik és. a. másik közeg csatornáját végigsurolja. A. hőleadóközeg a (7) tok nyílásán beáramlik és (S)-nál kiömlik. A hő-40 felvevőközeig (9)-nél áramlik be és (10)nél távozik. Ha a hőkicserélő gőzkazán, lógetőmeliegítője, akkor az égési gázok (7) nyíláson áramlanak be és a (8) nyíláson távoznak. Az előmelegítendő le-45 vegő a (9) nyíláson lép be és a (10) nyíláson vonul el. A négy nyílás, mint a rajz is mutatja, karimás, mely karimák segélyével az (1) előmelegítőtokot ama vezetékekhez kapcsolhatjuk, 50 amelyek a gázoknak a különböző alkalmazási. helyekhez való hozzá-, ill. elvezetéséhez szükségesek. A lemezeknek a tiszítátlanságoktól való megszabadítására furatos két (12, 1.3) gőzcső való, 55 amelyeken át a tisztátlanságok, időnként, gőztsugárral kifújtál hatók, a,minit erzit a, rajz. vázlatosan jelzi. Ez a korommente. sít és a hőkicserélő lemezeket vivő állvány forgása közben történik. Ily módon valamennyi lemez egymás után tisztul. A 60 (2) rotort percenként kb. 2—4 fordulattal külön (14) motorral hajtjuk, fogaskerék és azí állvány kerületén eilrendeaatt fogasrúd útján. A forgó állvány rekeszei úgy keletkeznek, hogy sugárirányú falak 65 nagyobb átmérőjű, külső köpenyt a tengelyen rögzített kisebb átmérőjű, belső köpennyel kötnek öissae. Ezek a falaik az állványt sziegmenssorozaitra osztják, amely szegmenseket a külső köpennyel koaxiális 70 falakkal még tovább is megoszthatunk. Az ily módon kapott egyes állványrészekbe. egymásltól adott távolságban fekvő lemezieket rakunk ugy, hogy a lemezek között csatornák keletkeznek. 75 A 2. ábrában a lemezek úgy fekszenek egymáson, ahogy pl. az 1. ábra szerinti légelőmelegítőben el vannak helyezve. A (17) lemezt, (amelynek hullámai Z-alakúak, két (16) lemez veszi körül, mely utóbbiak 80 lapos hulláimnak. A gázok főáramlási irányát a (15) nyilak jelképezik. A (17) lemezek (Z) hullámai a gázok főáramlási irányában nyúlnak el, miáltal a gázáramlással szemben fellépő ellenállás mini- 85 mumra csökken. A (17) lemezeket egymástól elválasztó laposhullám (16) lemezek az átáramló gátnak bizonyos örvénylőmozgást kölcsönöznek, miáltal a gáz minden része kerül a lemezekkel érintkezésbe. 90 Mint a 3. ábra mutatja, a lemezek a kicserélő közeg főáramlási irányában fekvő, tetemes szélességű csatornákat alkotnak. A csatornáik szélessége tetemesen nagyobb a csatornák magasságánál, mely 95 utóbbinak célszerűen 5—8-szorosa. A csatorna egyik szélesoldalát a (16) lemez felülete határolja. Ennek a bordás vagy hulláimos (16) lemeznek hullámai vagy zeg-zug alakú felületei vezető- vagy te- 100 relőfuratokat alkotnak, amelyek sajátos új hatást idéznek elő azzal,, hogy az ezen rézsútos fekvésű felületek mellett végigsuroló gázok, a főáramlási irányhoz képest harántirányban, bizonyos meghajtást 105 kapnak, melyet szekunder-örvénynek nevezhetünk. Hogy mi történik az így alakított, vezetőfeliiletes csatornában, azt a 3. ábra mutatja. Tegyük fel, hogy a gáz a rajz síkjára .merőleges irányban áramlik, no A (16) lemeznek rézsútos hullámai vezetőfelületeket alkotnak, amelyek az átáramló gáznak oldalgyorsulást kölcsönöznek, amint ezt az (r) nyilak jelzik. Ez az oldalgyorsulás a csatornában örvénylést 115 okoz, melyet a nyilak jelképeznek. Ez az örvénylés növeli a gázok és a lemezek