111821. lajstromszámú szabadalom • Közömbös gázzal működő abszorpciós hűtőgép
Megjelent 1935. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ISIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111821. SZÁM. — XVIII/C. OSZTÁLY. Közömbös gázzal működő abszorpciós hűtőgép. ]V. V. Naamlooze Veimootscliap Athano cég' Rotterdam-ban, mint Woldringh Bernard Meint, előlblb hágai, jelenleg eindhoveni és Bikkers Alexander scheweningeni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi május hó 11-ike. Belgiumi elsőbbsége 1933. évi május hó 11-ike. A találmány oly ismert fajtájú abszorpciós hűtőgép, melynél a hűtőközeg, pl. ammónia, különböző halmazállapotban, körfolyamban vonul át desztillátoron, sűj rítőn, elpárologtatón és oldón (abszorberen) és emellett az elpárologtatóban közömbös gázzal, pl. hidrogénnel keveredik, mely arra való, hogy az egész berendezésben megközelítőleg egyforma abszolút fe) szültséget tartson fenn. Hogy az elpárologtatóban keletkező liűtőközeggőzök gyorsan kerüljenek az oldóba, a gőz- és gázelegyet az elpárologtatón és oldón zárt körfolyamban vezették 5 át (1. a 122.948. számú német szabadalmat). Ennek az intézkedésnek hátránya azonban, hogy aránylag nagy melegmennyiség vitetik át az oldóról az elpárologtatóra. Az oldóról az elpárologtatóra való hőát-0 menet mellőzése, illetőleg csökkentése céljából, az oldót egy az elpárologtatót nem tartalmazó keringtető vezetékkel látták el, melyet az elpárologtatóval közvetlenül kötöttek össze úgy, hogy az elpárologtató-5 ból jövő hűtőközeg-gőzök diffúzió útján juthattak az oldóba (1. az 521.967. sz. német szabadalmat). A diffúzió azonban lassú folyamat, úgyhogy a hűtőközeg-gőzök ennél az ismert szerkezetnél csak lassan 0 vezettetnek el az elpárologtatóból, ami a hasznos teljesítményt kedvezőtlenül befolyásolja. A találmány oly szerkezet létesítését célozza, melynél a hűtőközeg-gőzök igen 5 gyorsan vezethetők el az elpárologtatóból az elpárologtatón és az oldón át való gőzvagy gázkeringtetés nélkül. A találmány lényege az, hogy az elpárologtatót az oldót fel nem ölelő keringtető vezetékkel látjuk el. Célszerűen az oldót is ellátjuk 49 egy az elpárologtatón kívül fekvő keringtető vezetékkel és a két keringtető vezetéket egymással összekötjük. Minthogy az elpárologtatóban és annak keringtető vezetékében a hűtőközeg-gőz parciális 45 nyomása természetesen nagyobb, mint az oldóban és az ahhoz csatlakozó keringtető vezetékben, a gőznek az oldóra való kivánt diffúziója az összekötő csövön át végbemegy és a hőátvitel a két részben keringő 50 gázáram folytán elmarad. Az összekötőcső falainak vezetése útján való hőátvitel emellett minimumra csökkenthető azáltal, hogy az oldóhoz csatlakozó keringtető vezeték két ágából hőkicserélő készüléket lé- 55 tesítünk és ezzel meggátoljuk az összekötőcsőnek az oldó keringtető vezetékébe való betorkolásánál aránylag magas hőmérséklet fellépését. Azok a pontok, melyekben a keringtető 60 vezetékek egymással össze vannak kötve, természetesen nagy mértékben befolyásolják a vezetés útján átvitt melegmenynyiséget. A legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha a két keringtető vezetéket a 65 vezetékek be- és kiömlőnyílásaitól aránylag távol fekvő pontokban kötjük össze egymással. Nem célszerű tehát az összekötő csövet közvetlenül az oldóba és ill. vagy az elpárologtatóba torkoltatni. (Eze- 70 ket a megfelelő keringtető vezeték részeinek tekinthetjük.) A gőznek és a gáznak a keringtető vezetékeken való átáramlását a legegyszerűbb