111811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

— 68 -hogy megmarad a hajlamuk arra, liogy. nagyon száraz levegőn vizet hasítsanak le, ami a legtöbbször odavezet, hogy az . álőállított tárgyak a légkör változó ned-5 vessiégtartalma folytán szétesnek. Egy másik ismert eljárás szerint karbamidot éií formaldehidet, ammónia, ill. hexameti­léntetramin jelenlétében, fokozott nyo­máson kondenzálnak. Ennél az eljárás-10 nál sem használnak savas kontialktanya­gokiat. Ez nem is volna lehetséges, mert fokozott nyomáson történő kondenzáció­nál sav jelenlétében szilárdan kocsonyás, vízben oldhatatlan, iparilag használha-15 tiatlan termék állna elő. Kondenzáltak már karbamidot és formaldehidet, mele­gen sajtolható műtermékek előállítására, savas kontakt anyagok alkalmazásával is, azonban hexametiléntetramin hozzáadása 20 nélkül. így sem állíthatók elő azonban olyan termékek, amelyeknek olyan tulaj­donságai volnának, mint amilyenekkel a találmány szerint kapott termékek ren­delkeznek. így karbiamid és formaldehid 25 kondenBálásánál, pl. oxálsav adagolásá­val, cellulóz, jelenlétében krétaszerű masz­sza áll elő, amely a cellulózra lecsapódik. Az. ebből előállított sajtolt darabok szer­kezete a tajtékéhoz, hasonló, és még foko-30 zott nyomásion serni dolgozhatók fel hasz­nálható termékekké. Ezzeil ellent.éltben hexamjetiléntetramin hozzáadásával ki­tűnő ömlőképességű massza áll elő, amelyből kifogástalan minőségű, jelentős 35 hajlítási és törési szilárdságú, tetszőleges alakdiarabok készíttetők. Ismeretes to­vábbá olyan eljárás, amely szerint a karb­amidot forrásban lévő formaldehid­vagy fenolíormaldehidoldatba bevezetve 40 kondenzálják, azután a reiakcióteirméke­ket előbb vákuumba lepárolják, majd víz­telenítő szerekkel, mint pl. butilallkohol­lal, nyilt edényben, hosszabb ideig tartó' J00°-on felüli hőmérsékleten történő he-45 víléssel a víz utolsó nyomaitól és az át nem alakult nyersanyagoktól megsziaba­lítják, amikor is a termékeiknek oldha­tóknak kellene maradniok. Ez eljárás sze­rint a reakció végén, vagy vége felé, még 50 hexainatiléntetiramint és: azután savat adagolnak. Ez a munkamód azonban ugyancsak má£i és lényegesen rosszabb termékeket eredményez, mint a talál mány szerinti eljárás. A mutatkozó kti-55 lönbségiek a molekula felépítésével kap­csolatosak. Ismeretes hogy az eíajta kon­denzáció-folyamatoknál jellegzetes fel­építésű molekulák állnak elő, egymás­mellé sorakozó, hosszá, irreverzibilis kö­tésű kondenzációs láncokkal, vagyis ezen 60 kötésiek sem vissza nemi fejleszthetők, sem át nem orientáltathatók. Végül, konden­zációs termékeknek előállítására karba,­midből vagy karbainidszármiazékokból és formaldehidből, ajánlották már a víz- 65 ben oldható kondenzációs termékekhez •—< a zselatinálódási folyamat gyorsítására — sóknak az adagolását, amelyek vizes oldatban szabad savaníónokat hasítanak le. Ezt az, eljárást úgy valósítjuk meg, 70 hogy pl. karbamidot és formaldehidet, csekély mennyiségű hexametiléntetramin hozzáadása mellett, visszafolyó hűtő al­kalmazásával, vízfürdőn melegítenek s ekkép kondenzálnak, amíg csialk egy ki- 75 vett próba, lehűtve, nem mutat többé za­varodást; ekkor vákuumban való le­deisizitillálás után, a kapott masszához, ro­dánammoniumot adnak. Az, ammonsót tehát a bekövetkezett karbamid-konden- 80 záció és az elvégzett desztilláció után adagolják, mimieUett nagy mennyiségű sav jut a kondenzációs termékbe és en­nek gyors, oldhatatlan tömeggé valói megkeanényedését idézi elő, melegítés nél- 85 ldil. Ez a gyors megkeményedés repedé­sek keletkezéséhez és olyan termékek lé­tesüléséhez, vezet, amelyek többé nem sajtolhatok és amelyeknek fémformákban való további feldolgozása, a nagy sav- 90 mennyiségek jelenléte folytán, amúgy sem volna lehetséges. E hátrányok a ta­lálmány szerinti eljárásnál szintén nem lépnek fel. Az új eljárás műszaki hatása meglepő, mert hiszen a hexametiléntetra- 95 minből savak hatására, amint ismeretes, formaldehid és ammóniumsók keletkez­nek. Azt kellett volna tehát feltételezni, hogy lehasított ammónia a savat azonnal közömbösíti és így meggátolja a konden- 100 zációnak savas reakciós közegben való lefolyását; ez azonban, a végzett kísérle­tek tanúsága szerint,, n,em következik be. A savas kontakanyag hatására a masszá­ból, végleges formázása előtt, minden le- 105 hasítható víz lehasad. A massza, elkészü­lése után, károsodásoktól védve marad. A kondenzáció a, találmány szieirinit, vala­mennyi komponenssel egyszerre megy végbe úgy, hogy formaldehidet lekötő vagy no megbontó anyagok utólagos hozzáadására nincs szükség. A találmány szerinti munkafeltételek azt eredményezik, hogy fiz eljárással előállított termékek, rend­kívül rövid sajtolási idő mellett, forrón U5 kitolható alakdarabokká sajtolhatok és kifogástalan ós tartós alaktesiteket szol­gáltatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents